Táplálkozásról szóló ajánlásokban gyakran szerepelnek a teljes kiőrlésű gabonák, mivel számos kedvező élettani hatásuk bizonyított. Több vitamint, ásványi anyagot, rostot tartalmaznak, mint a koptatott megfelelőik. De tényleg minden a teljes kiőrlésű mellett szól?
Hogy épül fel a gabonaszem?
-
- A magbelső főleg keményítőből és némi fehérjéből áll. Ez táplálja a kis növénykét, amíg az nem válik önellátóvá, illetve ez táplál minket is.
- A csíra neve magáért beszél. Nekünk azért fontos, mert az E-vitamin tartalma a sejtjeinket védi, a B-vitaminok pedig anyagcsere folyamatainkhoz és idegrendszerünk működéséhez szükségesek, illetve fontos zsírsavakat tartalmaz. (Ezért nem tárolható olyan sokáig a teljes kiőrlésű liszt, mint a fehér.)
- A harmadik és legkülső réteg pedig a korpa. Rosttartalma miatt mindenképpen fontos élettani hatása van, serkenti az emésztést és stabilizálja a vércukorszintet, táplálja a bélflórát.
És akár itt meg is állhatnánk, csakhogy azt is el kell mondanunk, hogy a csíra és a korpa érintkezik a külvilággal. Ezekre van legnagyobb hatással az, hogy milyen növényvédő szereket, egyéb készítményeket használunk a termesztés során. És ebben rejlik a nagy különbség a bio és nembio (= szokványos = konvencionális) között.
Milyen növényvédő szerekkel védik a gabonákat?
A gabonaféléket gombás betegségek és rovarkártevők egyaránt veszélyeztetik.
Bioban kevés olyan növényvédőszert, gombaölőt és egyebet használhatunk, ami a szokványos gazdálkodás mércéje szerint igazán hatékony, maradnak a réztartalmú készítmények. A réz nem felszívódó hatóanyag, ez megmarad a gabona felületén és harcol a gombákkal.
Konvencionális gazdálkodásban viszont mindent mehet, amit engedélyez az Európai Unió, ezáltal Magyarország is. Ezek felszívódó, hatékony, célzott szerek, rovarölők, gombaölők, mindenféle ölők, meg mindenféle stimulálók. A baj ezekkel az, hogy egy nagy részét meg is esszük.
Ezek a szermaradványok még a koptatással előállított fehérlisztben is megtalálhatók. A növény felveszi ezeket a szereket, a károsító elfogyasztja a növényt és elhal, az ember pedig szintén elfogyasztja, és így fölgyülemlik a szervezetében a kijuttatott méreganyag, illetve legfőképpen annak bomlásterméke.
Fontos szempont, hogy a szermaradvány általában a búzaszem felületi rétegében, illetve a búzacsíra olajban koncentrálódik. És ha ebből bármi teljes kiőrlésűt készítünk, akkor biztos, hogy megesszük az összeset, amit benne van. Persze az élelmiszerbiztonsági határértéket szokványos termékek esetén is be kell tartani, ezt a NÉBIH ellenőrzi.
A raktári kártevőket hogy kezelik bio, illetve szokványos termékek esetén?
Leginkább az ízeltlábúakkal gyűlik meg a gazdák baja.
Konvencionális gazdálkodásban ez szintén egyszerű, minden megmérgezhető, ami él és mozog. A raktárt ki lehet fertőtleníteni, gázosítani lehet, ugyanúgy a terményt is lehet gázosítani, aminek a maradványai nyilván megmaradnak a gabonaszemben.
Bioban szén-dioxidos tárolásbiztonsági rendszerek vannak, ami azt jelenti, hogy szén-dioxiddal telített közegben tároljuk a gabonát, az ízeltlábúak nem jutnak oxigénhez és megfulladnak.
A biogabonát tényleg nem védik a fuzárium fertőzéstől?
A legfőbb érv szokott lenni a biogabonával szemben, hogy nem védik felszívódó szerekkel ettől a gombabetegségtől.
A fuzárium fertőzés sok mindentől függ és a növényvédő szerek sem jelentenek teljes biztonságot. Megjelenése, súlyossága függ már az előveteménytől, függ az időjárástól.
A biogazda legfőbb eszköze a fuzáriummal szemben a vetésváltás. Ha nem kukorica után vetjük a gabonát, már legalább 50 %-kal csökken a fuzárium fertőzés veszélye.
A másik eszköz a rostálás. Fuzárium fertőzés során a szemek torzulnak, összetöppednek, madárnyelv formájúak lesznek és megjelenik a rózsaszín gombabevonat. Ha nem a szokott gabonarostát használjuk, hanem a vetőgabona előállításához használt rostát, akkor a fertőzött szemek eltávolíthatók, ez a fertőzött szemeknek a 95 %-át ki fogja szedni.
A Biokultúra Ökopiacon a legnagyobb a választék teljes kiőrlésű bio lisztekből, kenyérfélékből, süteményekből és házimalomban őrölhető szemes gabonafélékből.
