Családja 80 éve termel almát, de 16 évvel ezelőtt úgy döntött, átáll a biogazdálkodásra. Az első időszak nem volt könnyű, még nagy családi viták is keletkeztek belőle, de mára mindannyian vállvetve biogazdálkodnak. 42 fajta almát termesztenek, egy-egy időszakban is több, mint 14 fajtát kínálnak az Ökopiacon. Ezúttal Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Mióta biogazdálkodik?
A családom 1936 óta termeszt almát. Én 1972-ben végeztem a technikumban, utána egy hozzátartozóm betegsége miatt át kellett vennem a családi gazdaságot. Azóta termelek almát, 2002 óta pedig bioban. Előtte iskolai menzákat, kórházi konyhákat láttunk el, aztán találkoztam a Biokultúra Egyesülettel, majd beléptem az ellenőrzési rendszerbe. Átállt a gazdaság biora és folyamatosan így működik az óta is.
Mi győzte meg, hogy biogazdálkodásra váltson?
Édesapám rákban halt meg, anyámnak Parkinson kórja volt. Az egyik ok ez volt, elgondolkodtam, hogy annyi mérget kijuttattunk a környezetbe, hogy ez se a vevőknek, se nekünk nem jó, ezért átálltunk biotermelésre. A másik, hogy Roszík Péter, az akkori Győr-Moson-Sopron[b1] megyei Agrárkamara elnöke egy pályázat révén nyert Európai Uniós felkészülési tanfolyamokra támogatást, és ennek keretében a kárpótlás után felkért gazdákat (állattenyésztőt, tejest, húsost, szántóföldit, gyümölcsöst és erődgazdálkodót), hogy vegyünk részt az uniós felkészüléshez szükséges képzésen, a tudást pedig majd adjuk tovább a többi gazdának. Én is bekerültem ebbe a csoportba. Szexferomonos méréseket végeztünk a gazdaságomban. (Rovarkártevők nőstényei ezzel az illatanyaggal vonzzák magukhoz a hímeket. Felhasználható kártevők ellen.) Jók lettek az eredmények, és rábeszéltek, hogy bios legyek. Ez volt a motiváció.
A felesége, Edit említette, hogy nehéz volt az átállás.
Igen, átállítottuk a gazdaságot, sok veszteséggel, sok kárral. Előtte soha sem volt molyos, vagyis férges almánk, ebben az első évben pedig az összes az lett. Nagyon nehéz volt, még családi veszekedés is lett belőle. Azt mondták, diliházba záratnak, ha még egyszer előhozom a biot. Azóta mindenki megnyugodott (nevet), és szívvel-lélekkel ezt csinálja. Nem tagadom, vannak zökkenők, de most ott tartunk, hogy ha az időjárás nem szól közbe, akkor rendben működünk. Igyekszünk fejleszteni is.
Milyen fejlesztések történtek?
Amikor elkezdtünk feldolgoztatni termékeket, több hazai mini üzem is szóba jött, de nem vállalták a feldolgozó üzem ellenőrzését. Szlovéniában találtunk olyat, aki vállalta, de hamar kiderült, hogy ez hatalmas teher. 200 km-t vezettem, mire innen elvittem a terményt, aztán hazajöttem, majd érte mentem… 800 km volt minden termékben, és nagyon drága is az EU-s feldolgozás. Aztán pályáztunk, saját üzemet létesítettünk. Termelünk, feldolgozunk, saját friss és feldolgozott terméket értékesítünk.
Mi mindent árusítanak az Ökopiacon?
Almát, szilvát, körtét, nemes bodzát termelünk főleg. A gyümölcsöket frissen is árusítjuk, készítünk 100%-os bodzavelőt, almalevet, mixeket (alma-szilvával, alma körtével, alma bodzával), valamint szilvalekvárt is főzünk. Almából ecetet is készítünk, és kis mennyiségben volt gesztenyénk is, de elfogyott idénre. A feldolgozást tehát saját kézbe vettük, nagyon sok munkába és fáradságba telik, de így van értelme. Szárított szilvát is viszünk a piacra, és ha lenne időnk rá, almát is szárítanánk, de sajnos időt nem adtak a gépekhez, úgyhogy ezzel mindig hadilábon állunk.
Milyen fajta almákat talál Önöknél a vásárlóközönség?
Sokszínűségre törekvő termékpalettánk van. A kora nyári almáktól az ősziekig, téliekig összesen 36-38 almafajtánk terem, az új telepítéssel együtt olyan 42 fajta. Jonatánból 3 alfajtám van, Jonagold fajtacsaládból 5-6 alfajta, a Goldenből van 4, zöldalmából is 3 alfajta. De van régi bőralmánk is, illetve az Idaredtől a Gálán keresztül a Florináig minden. Kb. 36 fajtát viszünk a piacra is, a kora nyári fajtákkal kezdünk. Ezek folyamatos szüretet igényelnek, 2-3 hét alatt leérnek, sokáig tárolni őket nem nagyon lehet.
Hol és mekkora területen gazdálkodnak?
A 19,5 hektáros területünk Mihályiban található. 5,5 hektáron alma, 5,5 hektáron szilva terem, 8 hektár a nemes bodza ültetvény.
Elárulta, hogy az almafajták sem állandóak, folyamatos a megújulás.
Folyamatosan állunk át a megszokott fajtákról a rezisztensekre. Így nevezzük a betegségeknek ellenállóbb fajtákat. Most ez történik átoltással, átszemzéssel, és új fajták beszerzésével, telepítésével. Ahogy mi is korosodunk, úgy az ültetvény is, és mindig kell valamit újítani.
Mindig jön egy újabb típus, amivel próbál az ember fejlődni, gazdaságosabban előállítani. Az a helyzet, hogy a gazdasági élet nem áll meg, csak a vevői kör nem mindig elég toleráns rá. Nem érzékeli gyorsan a változásokat, bár a termelőknél sem gyors a változás, mert ahhoz, hogy egy új fajtára átálljunk, meg kell venni, 3-5 évig gondozni és utána lesz termés. Nem tudni, hogy a piac, hogyan reagál majd rá, igényli-e vagy nem igényli. A feldolgozó-iparnak szinte mindegy, csak az a lényeg, hogy jó lékihozatala és zamatos íze legyen, megfelelően alakuljon a sav-cukor aránya. A vevőkör pedig a hagyományok mellett áll ki, a Jonatánt keresi még júliusban is.
Mióta vannak az Ökopiacon és hogy érzik magukat?
2004 óta. Hogy hogy érezzük magunkat? A vásárlóközönség abszolút foltmentes, fotogén almát vár, de közben kérdezi: „ugye nem volt permetezve?” Ez a kettő nem igazán fut össze. Most már a rezisztens fajtákból valamennyivel kevesebb a károsodás, de az sem azt jelenti, hogy a nap nem égeti meg a gyümölcsöt, és nem lesz foltos, nincs pirosabb, nincs zöldebb… a vásárlóknak igénye van, mert nekik csak ilyen, csak olyan jó, és ha a piacon akarunk maradni, meg kell próbálunk az igények után menni.
Az Ökopiacon mindenki maga válogatja ki a terméket. Máshol ezt nem teheti meg, ott rászólnak, hogy ne nyúljon az áruhoz, majd az árus… Itt másként működik a dolog, ami vevőbarátabb, de azt meg a termelő várhatná el, hogy, ha előállított egy terméket, akkor azt a válogatás során ne tegyék tönkre, mielőtt a másik vásárló megveszi. Mert, aki foltmentes almát vár, az válogat a ládában és dobálja. Az utána jövő vásárló már ütött-kopott almát lát. Rám nem vet jó fényt, ha emiatt morgok, de a termékemre meg nem vet jó fényt, amit csinálnak vele néhányan.
Kisbabáknak az első étel, amit szoktak adni, az alma, almapüré. Ebből a rengeteg fajtából melyik az, amit leginkább ajánl?
Általában az édes almákat részesítik előnyben a szülők. Ezek aránya az én gazdaságomban 70%, tehát szinte bármit választ az anyuka, az nagy eséllyel ízleni fog a babáknak. A nyár eleji Mollis delicious alma kimondottan édes, igaz, nem szép színes, nem mutatós, de ízletes. Az Éva édes, de kicsi. Az ősziek közül a Gála édes, a Jonagoldok is általában édesek, tehát minden szezonban tud az ízlése szerint savanykás vagy édes fajtát találni a vevő. Helyszűke miatt egy időszakban egyszerre 14-16 fajtát tudunk kínálni az Ökopiacon.
Gyakori, hogy úgy jön a vásárló, hogy abból kér, amit múlt héten vett. De, hogy az melyik volt, arra nem emlékezhetünk. Próbálunk minden fajtát minden héten ugyanoda tenni, hogy a vásárló megtalálja, meg tudja jegyezni, honnan vette el. Amikor pl. nyaralás miatt nem mi megyünk ki a feleségemmel személyesen, hanem a gyerekünk, akkor is lefotózzuk előre, mit hova szoktunk tenni, és ő úgy rendezi be a standot.
Köszönjük a beszélgetést!
