A fátyolfólia szálas szerkezetének köszönhetően átengedi a levegőt, a fényt, a csapadékot, az öntözővizet és a permetlevet, ezáltal optimális mikroklímát biztosít a növények csírázásához és növekedéséhez.
Fátyolfóliás takarással a növények közvetlen közelében tudjuk biztosítani a számukra kedvezőbb hőmérsékleti és páraviszonyokat. A takarás következtében nappal felmelegszik a talaj, a növény és a levegő, és az így elraktározott hő éjszakai kisugárzását a takaróanyag részben megakadályozza.
Ezáltal megvédi a növényeket akár a kisebb talaj menti fagyoktól is. A levegő hőmérsékletének csökkenésével a fátyolfólia talaj felőli oldala párás lesz. A fátyolfólia a hőátbocsátás szempontjából üvegszerűen viselkedik. Ezért is nagyon fontos, hogy a takarás alatt a talaj mindig nedves legyen.
Fagyos éjszakán előfordulhat, hogy a takaróanyag külső és belső oldalán a pára jéggé fagy.
Megfigyelések szerint a fátyolfóliás takarás mínusz 4-5 °C esetén még kellő védelmet nyújt a zöldségnövények számára a fagy ellen. Azok a levelek, amelyek a jeges takaróhoz hozzáérnek, természetesen megfagynak, de jól beállt növényi állomány esetén a többi rész nem károsodik, és így hamar kiheveri a növény ezeket a sérüléseket.
A fátyolfólia alatt átlagban, hajnalban 2-3 °C fokkal, napközben borús időben 4-6 °C fokkal, napos időben 8-12 °C fokkal is magasabb lehet az ágyásokban a léghőmérséklet a szabadföldhöz képest.
Ebből következik, hogy takarás hatására 2-3 hét koraiság érhető el.
A korai vetésű növényeket, például a salátát, spenótot legalább két héttel korábban elvethetjük. A tápkockában, poharakban előállított palántákat hamarabb hozzászoktathatjuk a szabadföldi feltételekhez. Kitűnően használható különböző zöldségféléknél a spenót, retek, káposzta, uborka, korai burgonya, póréhagyma, cukkíni, dinnye, kínai kel és különféle gyógynövények termesztésében. Felhasználása közvetlenül a vetés, palántálás vagy ültetés után történik.
Ha az előhajtatott burgonyát fátyolfóliás takarással termeszthetjük, legalább háromhetes fejlődési előnyt szerzünk.
A fátylat a sorok irányára merőlegesen, lazán kell a növényekre borítani, figyelembe véve a növények későbbi növekedését. A túl laza terítés esetén a szél károkat okozhat. Ahhoz, hogy az adott növénynek a megfelelő fóliafeszességet megteremtsük, tapasztalat és kézügyesség szükséges, ami könnyen elsajátítható.
Az erőteljesebb növekedésű kultúráknál, mint például a karfiol, a karalábé, brokkoli, ajánlatos a fólia egyik hosszú oldalán 20-40 cm rátartást hagyni. A széleket 50 centiméterenként leterheljük, vagy a körbe le is földelhetjük. Ez különösen nagyobb területeknél ajánlott. A virágzó növényeket pl. a szamócát, uborkát, cukkínit stb. a beporzás érdekében pár napra szükséges kitakarni. Más növények betakarva maradhatnak egészen a betakarításig.
A fátyolfóliás termesztésnél fontos tudni, hogy meddig legyenek letakarva a növények. A rövid idejű takarás nem elég hatásos, a túl hosszú, pedig erős növekedést idéz elő, a növényfaj és az időjárás függvényében döntjük el az időtartamot. Az egyes növényekre különbözőek az eljárások, ezeket pontosan be kell tartani.
A fátyolfólia emellett véd a rajzó kártevőktől, a madaraktól, sőt a mezei vadak kártételétől is.
Czellerné Daróczi Éva
Kapcsolódó cikk:
A tavasz első zöldségei
A salátafélék termesztése
Kapcsolódó kiadvány:
Ökoporták kialakítása
