Benda Judit a kezdetek óta árulja malmait, könyveit és kenyérsütéssel kapcsolatos termékeit az Ökopiacon. Standja körülbelül negyedévente bukkan fel a szombati forgatagban „a kanyarban”, a nyírségi almások és a tiszaszigeti burgonyások között. Ez a ritka jelenlét is elég Juditnak ahhoz, hogy termékeit és egészséges életmódról alkotott filozófiáját megszerettesse a vásárlókkal. Ezúttal vele beszélgettünk.
Mióta árul a Biokultúra Ökopiacon?
Már akkor árultam, amikor még a 2. kerületben, a könyvtár előtti területen voltunk.
Családi vállalkozás az Öné?
A férjemmel ketten csináljuk, illetve a gyerekeink is segítenek. Ők az Ökopiacon nőttek fel, vásárlóként és árusként is oda járunk. A mai napig mondják, hogy olyan jó menni, mert az árusok ismerik és szeretik őket, sokszor kapnak tőlük ajándékot is. Van olyan árus, aki a mai napig emlegeti, hogy régen adott egy doboz málnát nekik, és a földre leülve ették meg.
Mi mindent árul a piacon?
Főleg malmokat, kézi és elektromos változatban. Ezen kívül pelyhesítőket, szakajtót, formákat, tehát mindent, ami a kenyérsütéssel kapcsolatos. Kisebb készülékeink is vannak, mint mákdaráló, diódaráló, amik kellenek az otthoni ételfeldolgozáshoz.
Van egy könyvkiadónk, az egészséges életmódhoz kapcsolódó, közérthető nyelven íródott könyvekkel. Írtam egy szakácskönyvet, ami arról szól, hogy mit együnk egészségünk megőrzése érdekében.
A könyveink, amiket kínálunk a piacon, többségében már régiek, több mint 10 évesek. Annak idején nagyon fontosak voltak Magyarországon, mert semmi irodalom nem volt arról, hogy mi történik az élelmiszeriparban. A Halál a konyhában, a Leves hazudik és a Fogyasztása ellenjavallt című könyveink arról szólnak, hogyan betegít meg minket az ipar az „egészséges” táplálékokkal. Pl. hogy a margarin egészségesebb-e, mint a vaj, és a bio kóla jobb-e a szervezetünknek, mint a nem bio.
Nem folyamatos a piaci jelenléte. Mikor van kint, mikor találkozhatunk Önnel legközelebb?
Télen nem nagyon, maximum karácsonykor. Legközelebb Húsvét előtt lesz standunk. Általában olyankor megyünk, ha szép idő van, mert a tél sem a malmoknak, sem a könyveknek nem tesz jót. Ezek a termékek nem olyanok, hogy egy hét alatt elfogynak és újat kell belőlük venni, ezért elég, ha negyedévente egyszer vagy picit gyakrabban járunk ki. Olyankor megmutatjuk a malmokat a piacozóknak. Főzőtanfolyamokat is tartok, csupa bio alapanyagokkal, amiben szerintem egyedülálló vagyok, és ezt is a piacon hirdetem. Olyan megoldást adok a jelentkezőknek, amit utána otthon is meg tud valósítani, és az alapanyagokat is be tudja szerezni hozzá.
Kutatómunkát is végzett a bioélelmiszer vásárlás hatásairól…
Eredetileg gyógyszerész vagyok, majd Németországban egészségmegőrző képzésben vettem részt, Magyarországon pedig táplálkozástudományi szakember mesterképzésen. Szakdolgozatot készítettem erről, és az jött ki a kutatómunkámból, hogy a biofogyasztók elkezdenek a táplálkozási szokásaikkal és az életmódjukkal egy egészségesebb, tudatosabb irányba lépni, pl. több zöldséget kezdenek fogyasztani, elhagyják a dohányzást, alkoholt, figyelnek a mozgásra, ezáltal egészségesebbekké válnak. Tehát azt látom, hogy tudatosabb életforma jellemzi a biofogyasztókat, de nem látom ugyanezt a biogazdáknál.
Elmondom mindenkinek a piacon, és a szakácskönyvemben is van egy fejezet, ami ezzel foglalkozik, hogy a biotermékek magasabb színvonalat képviselnek, mint a konvencionális, ugyanakkor a bio önmagában még nem egészséges. Az eszközök (a malmok) is azért vannak, hogy ne csak bio legyen az étel, hanem egészséges is. „A bio élelmiszer csak a gyárkapuig egészséges” – mondta Urs Niggli úr, a Fibl igazgatója. Amikor feldolgozzuk, már nem teljesen az. A termelési mód csak egy azon szempontok közül, amelyek meghatározzák, hogy egy élelmiszer mennyire egészséges.
A vevőimmel szoktam beszélgetni, elég nagy az érdeklődés. Elmondom nekik, hogy a megelőzés mindennek a kulcsa. Gyógyítani nagyon nehéz, megelőzni viszont könnyű. Erről szól a tevékenységünk.
Milyen filozófiát képvisel?
Szerintem az egész több, mint a részeinek az összessége. Nem lehet a táplálékot szétszedni részeire, az egész sokkal több. A fogyasztóknak egy jó tanács, hogy hagyjuk meg a táplálékunkat annyira természetesnek, amennyire csak lehet. Együk azt, amit a dédszüleink ettek 150 évvel ezelőtt, amikor még nem volt élelmiszeripar, nagyüzemi élelmiszer-feldolgozás.
Akkor mit együnk? Elsősorban zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, olajos magvakat, és kevés állati eredetű élelmiszert, tejterméket vagy húst. Sokan kérdezik: ha ilyen egészséges táplálkozást hirdetünk, akkor nem eszünk húst? Ehetünk húst, ugyanakkor a hús mennyisége igenis számít, a ma embere jóval több húst fogyaszt annál, mint amire a szervezetének szüksége van, és ami egészséges.
Az élelmiszer helyi legyen, bár télen nagyon unalmas csak az alma, tehát bekerülhet távolabbról érkező gyümölcs is az étrendünkbe, de amiből lehet, abból a helyit részesítsük előnyben!
Köszönjük a beszélgetést!
