Frühwald Ferenc neve fogalom az Ökopiacon. Sokan tudják róla, de nem mindenki, hogy a magyar bio közösség egyik alapítója, és még a biokultúra elnevezés is a nevéhez kapcsolódik. 35 éve szenvedélye a bio, mostanában ínyenc sajtjairól, felvágottairól ismert. Sugárzik belőle a vidámság és a téma iránti lelkesedés. Annyi mindenről beszélgettünk, hogy felsorolni is nehéz lenne.
Egyszer ott voltam egy beszélgetésen a Magnet Házban, ami a magyar biogazdálkodásról szólt. Számomra ott derült ki, mi volt az Ön szerepe az Ökopiac elindításában.
Nekem voltak német barátaim, akik segítettek a jó gyakorlat átadásával, valamint a kapcsolatrendszer kiépítésében. 1990-ben a bio világkonferencián találkoztam a Naturland vezetőjével, tulajdonosával és kereskedőjével, Robert Dax úrral, aki azóta sajnos elhunyt. Ő szervezett maguknak ökopiacot, én pedig többször jártam kink nála Németországban. Ebből született meg az Ökopiac ötlete, hogy csináljuk meg itthon is.
Hogy képzeljük el az első Ökopiacot?
1991-ben a Török utcában egy könyvtárépület udvarán indultunk el. Nem volt nagy csapat, 8-10 termelővel kezdtük, rugós mérlegen, házias stílusban árult mindenki. Jó, hogy az ÁNTSZ nem jött akkoriban arrafelé! Aztán az a piac bedöglött, de ’95-ben újraélesztettük.
Később a Marczibányi téri Művelődési Központ udvara lett a helyszín, ez jóval tágasabb volt, de pár év alatt azt is kinőttük. 2005-ben költöztünk a MOM Kulturális Központba. Azóta megy a verkli, a piac megtalálta igazi helyét és közönségét.
Ön a kezdetektől jelen volt árusként is?
Igen. A kezdetekkor, a Török utcában még mindenfélét árultam. Reform vonalon mozogtam, magvakat, csírákat kínáltam, préseltük frissen a sárgarépalevet. Volt egy kis cukrászatom is, így biosüteményeket is tudtam vinni a piacra.
Milyen változások során jutott el a mostani kínálathoz?
Egyre inkább azt éreztem, hogy a magvak és csírák nem az én utam. A bionak baromi finomnak is kell lenni, túl azon, hogy vegyszermentes és egészséges. Úgyhogy a gourmet vonalra kezdtem koncentrálni. Eleinte döcögött, mert nem értették az emberek, hogy hogy lehet egy serrano sonka bio. Ami finom, az gyanús, gondolták, de aztán beindult. Így stabilizálódott a termékköröm ínyencségekre.
Milyen sajtok és milyen felvágottak kaphatók Önnél?
A trappista a legkelendőbb. Ezen kívül a kínálatban van Grana Padano, Parmigiano Reggiano, Cheddar, Taleggio, Pecorino, Red Leicester, Gouda, chilis, borsos hegyisajt is. A felvágottak, húsok közül Prágai sonka, Fekete-erdei sonka, pármai sonka, pulykaszalámi, Serrano, Chorizo, Ír atlanti lazac és még sorolhatnám.
A sajtokat és a felvágottakat honnan szerzi be?
Szívfájdalmam, hogy a sajtokat nem tudom elkészíteni, illetve Magyarországon nem lehet ilyen minőségű sajtokat találni. Nincsenek rendes legelők, mert kiég az Alföldön hamar, a magyarországi tehenek teje nem alkalmas ilyen jellegű sajtok készítéséhez.
Fő beszerzési forrásom a német biotejtermelők szövetsége, onnan veszem a sajtokat. Ők szerte Európából begyűjtik a legjobbakat, ebben van angol, olasz, svájci, francia stb. Mindenhonnan a legjobbat választják. Ez azért jó, mert kis mennyiséget is el lehet hozni, 4-5 kg-ot egy fajtából.
A felvágottak Ausztriából jönnek. Abban már kemény konkurencia van Magyarországon is. Az Ökopiacon is jelen levő Virágoskút és a Hubai Hús termékei is nagyon jók, és sokat adnak el. Akinek fontos, hogy kevesebbe kerüljön, az náluk vásárol. Az én felvágottjaim viszont az ínyenc vonalat képviselik.
Mit árusít még?
Mindezeken kívül olasz antipasti-kat is árusítok, tehát olajban eltett articsókát, olajbogyót, aszalt paradicsomot, és még Gajdos János egri termelő csúcsminőségű bio borait is kínálom. 4 éve beneveztem Gajdos János egyik borát a bio világkiállításra, 7. helyezett lett több száz bor közül.
Nagy kávémániás vagyok, kutattam azt, ami minőségben, árban is megfelel, hogy eladható és finom is legyen. Szicíliában pörköltettem egy ideig a kávét, de annyira felment az ára, hogy nem tudtam tovább megoldani. Most Németországból hozom, és nagyon finom.
Kapható nálam ugyanaz a farmtojás is, ami minden harmadik árusnál, illetve a Naszálytej termékei és a Denree különböző tejtermékei is. Ezek is jó minőségűek, bár kuriózumnak nem számítanak. A fő csapásvonal a sajt és a felvágott, amiért sorba állnak a vásárlók.
Nem megkérdőjelezhetetlen az ízlésem, de ami nekem ízlik, azt tudom hitelesen képviselni. Hogy nézne ki, ha valamit kínálok, de azt gondolnám róla, hogy nem finom? Így alakult ki a szortiment, és ez tartja magát, működik.
Ön sokoldalú ember, írással, festészettel is foglalkozik, és bioújságja is volt, vegetári(án)us pecsenyezsírt is készít. Jól tudom?
Az írás régi történet, a Lapkiadó Vállalatnál dolgoztam.
Először biokultúra hírleveleket írtam, meg előadás anyagokat, aztán újság nőtt ki belőle, a zöld borítós Biokultúra újságot sokáig csináltam.
Későbbiekben a Magyar Konyha főszerkesztőjével, Pákozdi Judittal elkezdtük a BioKosár újságot, majd a Bio Hol-Mit. Bio Hol-Mi címmel könyvem is van a biotermékekről, és bár sok éve íródott, abszolút aktuális. Meg lehet venni nálam a piacon is.
Ami az újságot illeti, most már annyira jó a Biokultúra újság szakmailag, hogy nem is tudnék vele konkurálni. Örömmel olvasom.
Amikor szabadidőm van, festegetek. A piacon, a standon kint is látható néhány képem.
A Vegetárius Pecsenyezsír nem bio minősítésű, így nem árulom a piacon, de sok bioboltban kapható, a vegetáriánusok nagy kedvence.
Kevés a 24 óra, hogy mindenre jusson időm. De nem bánom, hálát adok az istennek, hogy az egészségem viszont tart! Ez a legfontosabb.
Köszönjük a beszélgetést!
