Az idei tavasz szinte csapadék nélkül telt el, és a klímahíreket olvasva sajnos kijelenthetjük: fel kell készülnünk a szélsőségekre, így az ideihez hasonló, hosszú, száraz időszakokra is.
Már a kiskerteseket is automata öntöző rendszereket kínáló hirdetésekkel bombázzák, de jó, ha tudjuk, nem ez az egyetlen megoldás. Sőt! Sok szempontból nem is megoldás. Egy BIOkertész számára alapértelmezett, hogy takarékosan bánik minden természeti erőforrásunkkal, így a vízzel is.
Kertünk kialakítása
A kiskertek kialakításában is vannak divatirányzatok, ha nem is olyan rövid életűek, mint az öltözködésben. Alapvető szemléletváltást igényel, hogy tudomást sem véve a trendekről, meglássuk a szépet a természetközeli kertben is, de megéri.
Kezdjük a legnagyobb vízfalóval, a pázsittal! Az egész nyáron át üde zöld pázsitot nem a mi kontinentális klímánkra „tervezték”, kánikula idején csak hatalmas vízpazarlással lehet formában tartani. Egy BIOkerthez sokkal jobban illik a (nem túl gyakran) nyírt természetes gyep, amelyet helyi fűfélék és szívós kétszikűek alkotnak. Az előtörő virágok (például a pitypang, a cickafart, a fehérhere) a rovaroknak kínálnak táplálékot.
Az örökzöldek megválasztásakor is vegyük figyelembe az egyes fajok vízigényét. A forró és száraz levegőt nem minden növény bírja, és ezt még öntözéssel sem tudjuk teljesen kiküszöbölni. Az utóbbi évek forró, száraz periódusait a tuják nehezen viselték, amire foghíjas tujasorok emlékeztetnek. Az örökzöldek közül a tiszafák (mérgező!), a borókák sokkal jobban vették az akadályt. Félárnyékos helyen a félig-meddig örökzöld mirtuszloncok, mahóniák,2 kecskerágók is saját erejükből túlélik a nyarat, de választhatunk helyettük virágzó cserjéket, kis termetű díszfákat, amelyek termésükkel, nektárjukkal táplálják kertünk lakóit.
Áruházak napperzselte parkolói szélén tanulmányozhatjuk az igazi napimádó szomjazó bajnokokat: a levendulát, a cipruskát, a zsályát, a színes cickafark változatokat és egyes fűféléket.
Talajtakarási módszerek
A talajtakarásnak, más néven mulcsozásnak számos előnye van, és persze pár kisebb hátránya. A víztakarékosság szempontjából fontos, hogy a talajtakaráshoz használt szerves anyagok szigetelnek, ezzel védik a talajt a túlzott párolgástól. A kisebb melegedés és a megőrzött víz pedig kedvezően hat a BIOkertben oly nagyra becsült talajlakókra. Ügyeljünk arra, hogy a veteményesbe ne vigyünk a mulccsal gyommagvakat. A fűnyíráskor keletkező nyesedék kiválóan alkalmas arra, hogy málnák, szedrek, ribizlik, frissen ültetett fák alá terítsük.
Pár hasznos apróság
- A paradicsom képes a talajjal érintkező szárrészén gyökereket fejleszteni, ezért jó mélyre ültessük a palántákat, még pár alsó levelet is leszedhetünk. Az így megnövekedett gyökérmennyiség több vizet tud felszívni.
- A ribizlit is jó mélyre érdemes ültetni. Ez nemcsak a bokor megújulását segíti, hanem a szárazságtűrést is javítja.
- A helybe vetett saláta jobban ellátja magát vízzel, mint a palántázott. A salátának ugyanis aránylag hosszú főgyökere van, és ha zavartalanul ki tud fejlődni, mélyebbre jut, ahol több vizet talál.
- Ha a gyümölcsfák alatt gyep van és kezd fogyni a talajnedvesség, fűgyűjtő nélkül nyírjunk alattuk a füvet. A nyesedék filcszerű hőszigetelő réteget képez, kevésbé szárad ki a talaj, ráadásul a szerves anyag gyorsan visszajut a körforgásba. A fa gyökerei jóval tovább nyúlnak, mint a koronája!
- Ha tudjuk, gyűjtsük az esővizet, de takarjuk le az edényt, mert a madarak sajnos könnyen belefulladnak.
Nemcsak a növények szomjaznak!
Gondoljunk a madarakra is, tegyünk ki nekik lapos tálban vizet macska biztos helyre. Árulnak mutatós madáritatókat, de házilag is készíthetünk. Fa oszlop tetejére például úgy tehetünk edényt, hogy egy műanyag virágalátétet szöggel átütünk és abba teszünk egy mélytányért.
Kapcsolódó cikk:
Kiskerti praktikák
