Egy biokert nemcsak élelmünk előállítására, hanem pihenésre, feltöltődésre is szolgál. Egy biokertben nem feltétlenül választható el, hogy mi az, amit csak szép és mi az, ami hasznos. A növények, amikről most írunk, igen hasznos dísznövények, mert foghatják a szelet, természetes „kerítések” alakíthatók ki belőlük, nyújthatnak búvóhelyet, fészkelőhelyet és táplálékot a kert ökológiai egyensúlyát biztosító élőlényeknek, nektárt és virágport kínálhatnak februártól novemberig a beporzóknak és más hasznos élőlényeknek.

Fák, cserjék a kerthatárra

Ha nagyobb helyünk van, ültethetünk a beporzók örömére kecskefüzet vagy gyógynövényként is kiváló kislevelű hársat. A som az egyik legkorábban virágzó cserjénk. A kökény igénytelen, tövises erdőszéli növény bőséges virágzással. A galagonya kedveli a napsütötte helyet, virágos hajtása gyógynövény, termését az állatok fogyasztják. A feketebodza virága és termése egyaránt értékes az állatoknak, levéltetvein felszaporodó katicák sokaságának pedig csak örülhetünk.

Az öreg, elfásodott, fára vagy kerítésre felfutott borostyán hoz csak virágot, különleges értéke, hogy késő ősszel ez az utolsó gyűjtési lehetőség a méheknek. A japánbirs gazdag méhlegelő és félárnyékban is szépen virágzik. A téli jázmin februárban már nyitja sárga virágait. A nyári orgona teljes napsütésben díszlik igazán, a nyár második felében mézes illató virágai heteken keresztül vonzzák a rovarokat. Nem véletlenül nevezik egyes nyelveken pillangóbokornak.

Virágoskertünk díszei

A tavaszi hagymások, rizómások, mint hunyor, a téltemető, a krókusz, a hóvirágok, a nárcisz, a fürtös gyöngyik vonzzák a rovarokat. Különösen fontos, hogy a szerény készletet halmozó, ám a növények beporzásában fontos poszméhcsaládok anyái sok utódot tudjanak útjukra indítani. Az egynyári szarkaláb és a pillangóvirág heteken keresztül díszít és táplál, vetni is csak egyszer szükséges, az előző évben elhullott magokból rengeteg új növény fejlődik. Az aszterek a nyárutó és a koraősz díszei, hasonlóan a szárazságtűrő pompás varjúhájhoz. A termetes sudárzsálya is tömegével vonzza a poszméheket. A kerti virágok sorát a krizantémok zárják, ezek közül válasszunk margaréta virágú, vagyis nyitott közepű fajtákat.

Fűszerkert, teakert

A rovarok szívesen látogatnak jó néhány olyan növényt, amit mi ételeink ízesítésére vagy teaként fogyasztunk. A levendula, az orvosi zsálya, a rozmaring, a szurokfű, a kakukkfű, a borsfű a tűző napon érzi jól magát, vízigényük nem túl nagy, a tél végi pangó vizet pedig rosszul viselik. A metélőhagymát kb. három vágás után hagyjuk regenerálódni. Nyár elején nyíló, mutatós, lilásrózsaszín virágait a rovarok is látogatják. A tatárhagyma hasonló megjelenésű fűszernövény fokhagymára emlékeztető „illattal”. Nyárutón nyíló fehér virágaival nem tudnak betelni a méhek. A citromfű és a mentafélék kicsit nyirkos talajon, világos félárnyékban fejlődnek legjobban.

Színfoltok a veteményesben

Nemcsak az ágyások szélére kerülhetnek hasznos dísznövények, pár szálat hagyhatunk belőlük a haszonnövények közt is. A körömvirág hónapokon keresztül virágzik, jól társul a paradicsommal. A borágó égszínkék, ehető virágai rengeteg rovart vonzanak magukhoz, hátránya, hogy vízigényes. A bársonyvirágot, vagy közismertebb nevén a büdösként ültessük az ágyások szélére. A bazsalikom kiváló egynyári fűszer, örömmel látogatják a méhek jó viszonyban vannak a paprikával. A mézontófű zöldtrágyának is használható, nevéhez méltóan kiváló méhlegelő és gyökere gyéríti a fonalférgeket. Egy színpompás, virágokkal tarkított veteményesben még a gyomlálás sem olyan monoton!

Értékes gyomnövények

Ezek azok a növények, amiket vetni, ültetni nem kell, csak határok közt tűrni. A pitypang, a cickafark, a kerekrepkény, fehérhere magától is megtelepszik a gyepben, ha nem irtjuk tűzzel, vassal, vegyszerrel. Hónapokon keresztül virágoznak anélkül, hogy bármit is tennünk kéne érte.

Kapcsolódó cikk:
A sarkantyúka termesztése és felhasználása + Recept
Mézelő fűszernövényeink

Kapcsolódó kiadvány:
Méhek, mézek nagykönyve