„Fontos, hogy a vásárlók megnézzék, megkérdezzék, hogy honnan származik, amit megvesznek.” – Interjú Siskó Sándorral

Siskó Sándor és családja a Csongrád megyei Tiszaszigeten gazdálkodik, 19 éve minősített, 40 hektáros területén. Ezen a héten őt választottuk beszélgetőpartnerünkké, azzal a céllal, hogy közelebbről bemutathassuk a vásárlóknak.

Mióta biogazdálkodnak?

2000 óta.

Mi vitte Önöket erre az útra?

Volt egy almásunk, és amikor termőre fordult, átállítottuk biora. A nejem biztatott, és úgy tűnik, bevált. Almával azóta már nem foglalkozunk, csak zöldségekkel. Még szeretnénk almát telepíteni, mert még így 5-6 év távlatából is keresik a vevők, de macerás. Az alma kint van az év 12 hónapjában, a zöldség viszont csak 3-4 hónapig. Egyszerűbb, könnyebb az utóbbival bánni.

Mekkora területen gazdálkodnak?

40 ha területen, Tiszaszigeten, Szeged környékén. A 40-ből 1,5 hektáron terem zöldség, a többi szántóföld. A szántóföldi gabonát máshova adjuk el, nagytételben.

Hány éve járnak az Ökopiacra a termékeikkel?

Olyan 18…

Mi mindent talál Önöknél a piac vevőköre?

Sárgarépát, petrezselyemgyökeret, pasztinákot, fekete retket, tarlórépát, idén 7  féle burgonyánk is van, káposztaféléket is viszünk, kínai kelt, karfiolt, brokkolit, karalábét. Idén van sütőtökünk, eddig nem volt. Nyáron nem járunk a piacra, mert olyankor folyamatosan dolgozunk, és aztán azt áruljuk egész télen, amit akkor éjt nappallá téve megtermeltünk. Az idei betakarítás most ér véget, még most is akad, amit kintről hozunk. Olyan zöldségeket, amelyek télállóak, pl. a kelkáposzta, póréhagyma, azokat frissen szedjük a piaci napra.

Feldolgozott termékeik is vannak?

Fagyasztott zöldségünk szokott lenni, zöldborsó, zöldbab és hasonlók. Idén fagyasztott földi epret árusítunk.

Emlegette a feleségét, de a standon egy fiatalemberrel is szoktunk találkozni. Ő is családtag?

Igen, a fiatalember a fiam. Most szombaton pedig a lányom fog menni piacozni. Négy gyerekem van, közülük kettő váltja a piacon egymást.

Akkor van utánpótlás…

Azt azért nem mondanám. A négy gyerekem közül, most úgy van, hogy talán velünk tart valamelyik és viszi tovább a gazdaságot. De ha nem, az sem tragikus.

Hogy érzik magukat a piacon?

A nejem jár mostanában, én kevésbé, de azt tudom, hogy egyre kevesebben vagyunk a piacon, aki csak a saját terményét árulja. Szoktak is reklamálni a vevők, hogy nálunk miért fogy el ez vagy az, amikor vége a szezonnak. Mi kereskedelembe nem szeretnénk belemenni, azt áruljuk, ami megterem. Fontosnak tartanám, hogy ne hozzanak be külföldről olyan zöldséget, gyümölcsöt, ami van a magyar biotermelőknél is ugyanabban az időszakban. Nyilván a déli gyümölcs más, az nem terem meg itthon, de láttam már külföldről származó paradicsomot vagy sárgarépát is… Sokszor még nem is jobb minőségű, mint a hazai biogazdáké. Korábban volt egy ajánlás arra vonatkozóan, hogy melyik hónapban mit lehet importálni, de mostanában úgy látom, ehhez már nem tartják magukat az árusok.
A vásárlóknak is egy fontos üzenet, hogy nézzék meg, kérdezzék meg, hogy honnan származik, amit megvesznek. Ha a magyar termelőnek is van burgonyája vagy sárgarépája, érdemes azt választani. Ez nem csak a magyar biogazdaságok fennmaradása miatt fontos, hanem a környezettudatosság szempontjából is. Én már azt is sokallom, hogy 200 km-t szállítom az árumat, de amikor 1000 km felett utazik, az biztosan nem illik bele a koncepcióba.

Milyen terveik vannak a jövőre nézve? Szegedhez közeli gazdaságként fűszerpaprikával nem terveznek foglalkozni?

Nem, ahhoz szárító és feldolgozóüzem kellene, inkább a gyümölcstermesztés felé lépnénk újra. A tél egy kicsit mindig „depressziós”, de amikor a tavasz megjön, akkor nagy terveink születnek. Most egyelőre fűtetlen fóliát szeretnénk még létesíteni, egyet-kettőt.

Köszönjük a beszélgetést!