2018 júliusában az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a 2001/18/EK irányelv értelmében az irányított mutagenezis technikájával előállított szervezetek génmódosított szervezeteknek tekintendőek.
A Bíróság döntésére válaszul a Leopoldina Német Tudományos Akadémia 2019 decemberében nyilvánosságra hozta állásfoglalását, melyben sürgették az európai döntéshozókat, hogy vonják ki a genomszerkesztéssel előállított szervezeteket a génmódosításra vonatkozó jogszabályok hatálya alól, amennyiben idegen genetikai információ beillesztése nem történik, és/vagy ha a genetikai anyag olyan kombinációjáról van szó, amely természetes módon, vagy a hagyományos nemesítési módszerek eredményeként is létrejöhetne. 2020 márciusában az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületet (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC, a tagállamok tudományos akadémiáiból álló szervezet) is helyeselte a Leopoldina állásfoglalásának tartalmát és törekvéseit.
A Zöldek/ESS képviselőcsoport (The Greens/EFA – Greens/European Free Alliance: Zöldek/Európai Parlament egyik képviselőcsoportja) 2021 áprilisában nyilvánosságra hozta a Leopoldina és az EASAC genomszerkesztett növényekkel kapcsolatos nyilatkozatának tudományos kritikáját, melyben cáfolják a Leopoldina állásfoglalásában felsorolt állításokat, kritikai elemzéseknek vetik alá mindkét publikáció tudományos alapjait.
Helytelen az a felvetés, hogy a génszerkesztés a hagyományos nemesítésre hasonlít
A nyilatkozat szerint a génszerkesztés a hagyományos nemesítési technikákhoz hasonló és ezért biztonságos, de ezt egyre többen cáfolják. A génszerkesztés egyszerre több gép megváltozását is okozhatja, egy gén valamennyi másolatának módosulását eredményezheti, illetve átalakíthat olyan genom régiókat, amelyek eredetileg védettek az új mutációktól. Ráadásul a keletkezett mutációk esetében úgy tűnik, hogy más javító mechanizmusok lépnek fel, mint a természetes előforduló mutációknál és ezek a genom egyedi változásait eredményezhetik.
A génmódosításban nincs semmi „természetes”. A természetes javító mechanizmusok egy finoman szabályozott rendszerben működnek és a genom egyes szakaszait jobban védik a többinél. Ezzel szemben a génszerkesztés során az eljárás egyformán érintheti a genom bármely részét. Ezeknek a sejtben lezajló folyamatoknak az epigenetikai és genetikai szabályozását, illetve a génszerkesztés következményeit nem ismerjük igazán jól. Emberi és növényi sejtek esetében is feljegyeztek nem kívánt hatásokat.
A cikk teljes terjedelmében a Biokultúra újság 2021/2-3. számában olvasható.
Biokultúra 2021/2-3
