A tavaszi fagyok után a nyári aszály és a néhol 40 °C-os nappali hőmérséklet nehezíti a kertészek, így a biokertészek munkáját. Az ültetvényekben fagyvédő eszközökkel, öntözéssel és a jégveréstől, valamint a napégéstől védőhálókkal kénytelenek védekezni.
Lassan a házikertekben is fólia, védőháló alá kell költözniük a növényeknek. Az ágyások esetében ez még talán megoldható. Tavasszal a palánták védelmére, később a napégés és a poloskák ellen még kihúzhatjuk a fátyolfóliát, a rovarhálót vagy a raschel hálót. Talán még a gyümölcsbokrok és a szőlő esetében is alkalmazhatjuk némelyiket, de a kertek gyümölcsfái esetében ez nem járható út. Nehéz feladat. A tavaszi fagyok és a nyári aszály után ma már a nap káros sugaraival is számolnunk kell.
A cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségekre jellemző elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről, napégésről van szó. A telepítés és a zöldségágyás helyének a kiválasztásánál, és pl. a fajtaválasztáskor már erre is gondolnunk kell. Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a napsütés káros hatását.
Az árnyékolással (pl. raschel háló, festett fólia) az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (a túlzásba vitt nitrogéntrágyázástól laza, világos színű, érzékeny levelek fejlődnek) és megelőzésképpen segítenek a „napolajok”. Ilyen pl. a Prosilicon lombtrágya, de a Biosol Káliszappanról, illetve a Vektafid A-ról is jókat mondott Reider Imréné szaktanácsadó. Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Nem növényvédő szerek.
A kalapról mi se feledkezzünk meg!
Zsigó György
Kapcsolódó cikk:
Víztakarékosság a biokertben
