A sarkantyúka termesztése és felhasználása + Recept

A sarkantyúka egy biokertből sem hiányozhat! Ez a tetszetős virágú fűszernövény több szempontból is hasznos. Távolt tartja a levéltetveket és a hangyákat, ráadásul szinte minden része ehető.

A sarkantyúka  (Tropaeolum majus) őshazája Dél-Amerika. Élénk színű virágai sárga, piros és narancs színekben pompáznak. Nemesített változatai különböző növekedésűek. Van, amelyik támasztékra futtatható, más fajtái pedig talajtakarók.

Lássuk, miért nem hiányozhat a sarkantyúka egyetlen kertből vagy erkélyről sem!

Sarkantyúka a kertben

A sarkantyúka kúszva-mászva veszi birtokba a helyet. Míg száraz, meszes talajon szinte meg se moccan, nedves, humuszos talajon magassága vagy szélessége hamar meghaladja az egy métert.

Május előtt legjobb palántaként vetni és csak később kiültetni. Legjobban akkor fejlődik, ha párás körülötte a levegő. A napfényes fekvést vagy a világos félárnyékot kedveli és a tápanyagokban kevésbé gazdag talajt. A túl sok víz sem kedvező, túltrágyázás hatására pedig inkább sok levelet és kevesebb virágot hoz. Ilyen esetben a rikító színű virágok eltűnhetnek a levelek alatt. Ősszel, az első fagy hatására a növény elpusztul és mulcsként hagyható a talajon vagy mehet a komposztba.

 

Termesztési útmutató:

    • Vetés palántához: márciustól május elejéig
    • Vetés szabadföldbe: május közepétől júliusig
    • Csírázási ideje: 10-14 nap
    • Vetésmélység: 0,5–1 cm
    • Tőtávolság:  30×40 cm
    • Betakarítás: júniustól októberig
    • Igényei: napos, száraz fekvés, tápanyagban szegény talaj
    • Jó szomszédai: burgonya, paradicsom, futóbab, rózsa

A sarkantyúka virága, magja, levele ehető

Miért hasznos a sarkantyúka a kertben?

    • Gyors talajtakarás: Egyik ok, amiért a sarkantyúka kedvelt növénye a biokerteknek, hogy rövid idő alatt beborítja a csupasz talajfelszínt és eltakarja az ágyáskereteket. Átbukik a magaságyások szegélyén és mulcsréteghez hasonlóan árnyékol.
    • Távol tartja a levéltetveket: A sarkantyúka hatékonyan védelmet jelent a gyümölcsösben. A gyümölcsfák alá ültetve mágnesként vonzza a levéltetveket, így mentesíti a fákat.
    • Kártevők riasztása: Távol tartja a hernyókat, csigákat, hangyákat és egereket. Vegyeskultúrában ezért jó társnövénye a burgonyának, paradicsomnak, karósbabnak és a rózsának.
    • Időjós: Ha nem is minden esetben, de bizonyos időjárási körülmények mellett azt figyelték meg, hogy már órákkal az eső előtt vízcseppecskék jelennek meg a levelein.

Ágyásokban és cserépben egyaránt jól érzi magát

Lótusz-effektus

A sarkantyúka víztaszító leveleiről nagy cseppekben pereg le a víz, úgy, hogy közben a növény a portól is megtisztul. Hasonlót figyelhető meg a lótusz virágon.

 

A sarkantyúka ehető

Szinte minden részét elfogyaszthatjuk: a leveleit, a virágát, a bimbóját és a magját. Mustárolajat tartalmaznak, ezért csípős, borsos ízű.

Ötletek a konyhai felhasználására:

    • Fűszeres leveleivel feldobhatjuk a salátát.
    • Az ehető virágok színt visznek az ételekbe, csak ne mossuk meg őket, mert attól összeesnek. Mivel azonban rovarok rejtőzhetnek benn, rázzuk meg, hogy az állatnak legyen esélye elmenekülni.
    • A bimbókat és gömbölyű, zöld magokat eltehetjük ecetben, hogy legyen mivel helyettesítenünk a kapribogyót.
    • A virágokból és a zsenge levelekből fűszervajat készíthetünk, vagy pikáns ízesítőként keverhetjük túróba.
    • Finom sarkantyúka-pesztót állíthatunk össze a levelekből.

A Kraut&Rüben tippje:

A rovarok kedvelik a sarkantyúkát, a vadméhek kifejezetten lelkesednek a nagy, nyitott virágokért.

A kertben és az erkélyen igen jó méhlegelő és lepke csalogató.

A sarkantyúka, mint gyógynövény

Brazíliában, Csílében és Peruban régóta közismert a sarkantyúka gyógyhatása, Németországban pedig 2013-ban az év gyógynövényévé választották. Erősíti az immunrendszert és segít  felsőlégúti hurutok esetén. Felfázás vagy fertőzés esetén kedvező hatással vagy a húgyutakra. Ehhez 10 percre áztassunk be aprított leveleket langyos vízbe. Salaktalanító, tisztító hatást is tulajdonítanak neki, de csak mértékkel fogyasszuk, mert csípőssége túlságosan izgatólag hat a gyomorra és a belekre.

A sarkantyúka évelő?

Tulajdonképpen igen, de nem éli túl a fagyot, így Németországban egynyáriként termesztjük. Ősszel begyűjtünk belőle pár magot, kiszárítjuk és következő évben újra elvetjük. A kisebb fajták azonban cserépben, visszavágva 10-15 °C-on átteleltethetők.

+ Recept: Sarkantyúka-pesztó

Hozzávalók egy adaghoz:

    • 2-3 marék sarkantyúka (virág és levél)
    • 2 evőkanál pirított fenyőmag
    • 1-2 fokhagymagerezd
    • 60 gr parmezán
    • 4-5 evőkanál semleges olaj (napraforgó vagy repce)
    • 1 evőkanál lenolaj
    • só, bors tetszés szerint

      Elkészítés:

        1. A fenyőmagot enyhén pirítsuk meg.
        2. Az összes összetevőt tegyük egy edényben és pürésítsük.
        3. Sózzuk, borsozzuk.
        4. Tegyük üvegbe és öntsük rá a lenolajat.
        5. A pesztó jól illik burgonyához, tésztához és kenyérre.

      Forrás: krautundrueben.de
      Fordította: Gelencsér Margit

      Kapcsolódó cikk:
      A kerti sarkantyúka
      Gyógynövényekről – tudományosan