Terjeszthet-e betegségeket a komposzt? Egyes esetekben igen, ha nem megfelelő anyagok kerülnek bele, más esetekben nem kell aggódnunk. Elmondjuk, miért.
A legtöbb komposzthalomban az átalakulás jelentősebb hőfejlődés nélkül megy végbe.
Így jó minőségű humusz képződik, ugyanakkor a kórokozók életben maradhatnak.
Meleg, sőt forró
Az üzemi komposztálókban a növényi maradványok hőmérséklete 65 °C fölölé megy, házi körülmények között azonban csak akkor éri el a 50 °C-ot, ha nagy szakértelemmel rakjuk össze.
Akkor tudjuk csúcsra járatni a mikroorganizmusokat, ha optimális arányban kerül a komposztba a nedves, tápanyagban gazdag hulladék (gyümölcs és zöldség maradványok, fűnyesedék, évelő virágok hulladéka) és a száraz, tápanyagban szegényebb anyag (ágak, gallyak, avar). Csak így megy fel olyan mértékben a hőmérséklet, hogy a baktériumok, egyéb kórokozók, valamint a gyommagvak a továbbiakban már ne jelentsenek veszélyt.
Csigakeltető
A komposzt vonzza a meztelencsigákat, hiszen kellemesen nedves hely és ezek a puhatestűek szívesen aprítják a növényi maradványokat. Ősszel lerakják tojásaikat, tavasszal a komposzttal együtt utaznak az ágyásokba. A csigaszaporulat pedig nem tétlenkedik! Ha egy évben sok volt a meztelencsiga, akkor célszerű a komposztot még koraősszel, tojásrakás előtt széthordani a kertben. Amúgy is jobb, ha a komposztáló nem kerül a veteményes közelébe.
A komposzthalomban jól érzik magukat a meztelencsigák.
Szalmonella
A nyers tojások héja szalmonella fertőzött lehet, azonban olyan alacsony szokott lenni a kórokozók száma, hogy nyugodtan tehetjük a háztartási komposztba, még akkor is, ha nem forrósodik át a bomló anyag. A nyers húsnak és az ételmaradéknak azonban semmi keresnivalóra a komposztban. A bakteriális fertőzés veszélye mellett a patkányokat is odacsalogatja.
Lárvák és kukacok
A kukában a helye annak a zöldségnek, amit a répalégy vagy a hagymalégy károsított, valamint a férges gyümölcsnek, illetve azoknak a leveleknek, amelyeket az aknázómolyok tettek tönkre. A lárvák a komposztban vagy a talajban bebábozódnak és a következő évben még több kárt tesznek.
A hagymalégy itt már munkához látott.
A leveleket károsító gombákat szétszórhatjuk a komposzttal
A leveleket károsító gombáknak, például a rozsdagombáknak, a lisztharmatgombáknak és a varasodás kórokozójának élő növényi szövetre van szüksége. A körtelevélrozsda leveleken található spóratartói ősszel már üresek. A gomba átköltözött téli köztes gazdájára, a borókára.
A lisztharmat ősszel gyakran apró fekete foltnak látszó termőtestet fejleszt, így telel át a növénymaradványokon. A nyáron fertőződött cukkini vagy petrezselyemlevél minden további nélkül a komposztba kerülhet, ősszel azonban tegyük inkább a zöldhulladékos kukába.
A spórákat tartalmazó narancsszínű képletek jelzik a körtelevélrozsdát.
Paradicsomvész
A fertőzött leveleket, illetve a teljes növényt úgy kell eltávolítani, hogy semmi ne maradjon belőle a veteményesben. Aki biztosra akar menni, az dobja a zöldhulladékos kukába, mivel csak nagy komposztálási hőmérsékleten veszítik el a spórák a fertőző képességüket. A paradicsomok sok komposztot szoktak kapni, így az új növények azonnal fertőződhetnének.
Örök körforgás: a talajból fertőző gombák
A palántadőlést különböző talajból fertőző gombák okozzák, olyanok, amelyek életben maradnak a talajban.
Ugyanezért ne kerüljön a komposztba verticillliumos hervadásnak áldozatul esett paradicsom vagy paprika, szklerotiniás bab vagy uborka, valamint szürkepenészes szamóca se. Dobjunk a zöldhulladékos kukába minden olyan termést vagy szárat, amin fehéres, vattás kinézetű penészgyepet látunk. Ugyanez vonatkozik a káposzta gyökérgolyvával fertőzött növényekre.
A penész a komposztra került maradványon is tovább fejlődik.
Forrás: Kraut und Rüben 2023/10
Fordította: Gelencsér Margit
Kapcsolódó cikk:
Figyeljünk oda a meztelencsiga tojásokra!
Kapcsolódó kiadvány:
Talajtan I.
Talajtan II.
Komposzt kalauz
