Cikkünk Lizzie Streit Természetes gyulladáscsökkentők című, gyakorlatias, szélsőségektől mentes, közérthető életmód tanácsadó könyve alapján íródott. Olvasása közben ráeszmélhetünk arra, mennyi értéket tudunk mi magunk is előállítani önellátásra termelő biokertünkben.
Reklámok özönében élünk, különféle táplálék kiegészítők, messzi földről jött teák, gyümölcslevek, egyéb készítmények fogyasztását hirdetik egészségünk zálogaként, hivatkozva a szabadgyököktől védő vegyületek hatására. A harsány hirdetések mellett sajnos könnyen észrevétlenek maradhatnak hazai „csodanövényeink”. Miben nem vehetik fel a versenyt a messzi földről hozott árucikkek biokertünk kincseivel? Ha saját terményeinket fogyasztjuk,
- nincs hosszadalmas szállítás, sőt lehet, hogy csak másodpercek telnek csak el a szedés és a fogyasztás között, nem kezdődik el a hasznos összetevők lebomlása (Olyan fotonokat veszünk magunkhoz, amelyeket a Nap pár perce bocsájtott útjukra!)
- felületükön megtalálhatók azok a mikroorganizmusok, amelyek segítenek az adott táplálék megemésztésében,
- ha nem készítünk belőlük levet, kivonatot stb., hanem csak egyszerűen megesszük a fogyasztható növényi részeket, akkor élvezhetjük a rostok áldásos hatását, a rost pedig a gyulladáscsökkentő hatású bélbaktériumok tápláléka,
- nincs csomagolási hulladék, a fel nem használt növényi részek visszakerülnek a kert körforgásába.
A gyulladás a szervezet sérülésre vagy fertőzésre adott válasza, amely adott helyzetben helyénvaló lehet, ha azonban krónikussá válik, sokféle betegséghez vezethet. Vannak gyulladáskeltő, semleges és gyulladáscsökkentő ételek, az utóbbi kategóriába esik sok hazai gyümölcsünk és zöldségünk is.
Lássunk kedvcsinálóként pár példát természetes gyulladáscsökkentőre:
Levélzöldségeink, például a saláta, a mángold, a spenót, gazdag A-vitamin előanyagokban (karotinoidokban), valamint a gyulladáscsökkentő luteinben.
A káposztafélékhez tartozik többek közt a retek, a rukkola, a karalábé és a brokkoli. Közös bennük, hogy kéntartalmú vegyületeket, glükozinolátokat tartalmaznak. Gyulladáscsökkentő és daganatmegelőző hatásúak, ellátnak minket C-vitaminnal és az A-vitamin előanyagaival. Külön érdemük, hogy egyes káposztafélék ősszel, télen és tavasszal is szedhetők.
Az édesburgonya pár éve jelent meg kertjeinkben. Nem viseli el a hideget, viszont nyertese lehet a klímaváltozásnak. A sárga gumók rengeteg béta-karotint tartalmaznak, ami szervezetünk A-vitaminná alakít.
A sárgarépa nemcsak a béta-karotin tartalma miatt egészséges, hanem tartalmaz poliacetiléneket és luteint, ez utóbbi különösen jótékony hatással van látásunkra.
A cékla pompás színét a betalain nevű gyulladáscsökkentő vegyület adja.
Valamennyi paprikában rengeteg C-vitamin van, ráadásul a csípős paprikák kapszaicinje is gyulladáscsökkentő.
A paradicsomban található likopin és más vegyületek együttesen csökkentik a krónikus gyulladások kockázatát.
A bogyósok közé tartozó málna, szeder, ribizli, szamóca számos polifenol-vegyületet tartalmaz, ezek védik a szerveket a szabadgyökök kárásító hatásától.
A cseresznyében és meggyben megtalálható antociánok bizonyítottan csökkentik a krónikus ízületi gyulladást és enyhítik a köszvényt.
Az alma rendszeres fogyasztásának hatására csökken a vérben a CRP-vel jelölt gyulladásmarker mennyisége, a rostok és polifenolok pedig hozzájárulnak az egészséges mikrobiom kialakulásához.
Gelencsér Margit
