A jelenlegi uniós jogszabályi keret értelmében minden géntechnológiával módosított szervezetre (GMO) kötelező a kockázatértékelés, a nyomon követhetőség és a címkézés. Ezek a követelmények biztosítják a gazdák, a tenyésztők és a fogyasztók számára a választás szabadságát, miközben az elővigyázatosság elvének megfelelően védik környezetünket és egészségünket.
Több mint egy évtizeden keresztül új GMO-kat fejlesztettek ki, amelyeket új GM-technikák (más néven új genomikai technikák, NGT-k) alkalmazásával állítottak elő. A mezőgazdasági biotechnológiai ipar, valamint a vetőmaggyártó vállalatok és a nemzetközi kereskedelmi partnerek azt szorgalmazzák, hogy az ilyen technikákkal előállított GM-termékek mentesüljenek a jelenlegi GMO-szabályozás alól. Azt állítják, hogy ezek a technikák jelentik a megoldást az élelmiszerbiztonság biztosítására, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági fenntarthatóság elérésére.
Lobbizásuk nyomására az Európai Bizottság 2023 júliusában új jogszabályi keretet javasolt az NGT-k bizonyos kategóriáira vonatkozóan, amelynek célja, hogy megkönnyítse a piacra jutásukat a GMO-kra vonatkozó jelenlegi átláthatósági és biztonsági követelmények eltörlésével.1
Egy ilyen új jogszabályi keret nem csak az egészségünket és a környezetünket veszélyeztetné, hanem hatással lenne a GMO-mentes élelmiszertermelés egészére, beleértve a biodinamikus és biogazdálkodást, valamint a konvencionális GMO-mentes ágazatot is. A jelenlegi szabályozási keretet minden GMO-ra vonatkozóan fenn kell tartani az egészség és a környezet védelme, valamint a gazdálkodók és a fogyasztók választási szabadságának biztosítása érdekében, hogy kívánnak-e termeszteni, vagy fogyasztani új GMO-kat.
Mik azok az új GMO-k?
A GMO-kra vonatkozó uniós szabályozás alapját képező 2001/18/EK irányelv szerint a GMO-k „olyan szervezetek, amelyekben a genetikai anyagot (DNS) olyan módon változtatták meg, amely a természetben nem fordul elő párosodás, vagy természetes rekombináció révén.”2
A géntechnológiával módosított technikákat növények, mikroorganizmusok, vagy állatok genetikai anyagának szándékos megváltoztatására használják, hogy bizonyos kívánt tulajdonságokat adjanak nekik. Eddig a GM-növényeket főként úgy módosították, hogy ellenálljanak a gyomirtó szerek, például a glifozát permetezésének, illetve saját növényvédőszert (BT-toxinokat) termeljenek, vagy mindkettőt. A legtöbb esetben a kívánt tulajdonságot egy másik fajból származó DNS felhasználásával („idegen” DNS) vezetik be.
Az új GM-technikákat mostanában sokféle néven népszerűsítik – új növénynemesítési technikák, új genomikai technikák és célzott mutagenezis –, azt a benyomást keltve, hogy a génszerkesztett szervezetek nem GMO-k.
A fő állítás az, hogy a génszerkesztési technikák, mint például a CRISPR, a TALEN, az ODM, vagy a ZFN, nem szükségszerűen visznek be idegen szervezetből származó DNS-tés képesek a módosítást a szervezet DNS-ének egy meghatározott helyére irányítani. A génszerkesztés célja vagy egy gén funkciójának megsemmisítése, vagy egy gén funkciójának megváltoztatása, vagy további gének bevezetése. A cél egy meglévő tulajdonság megváltoztatása (például bizonyos gyümölcsök, vagy zöldségek barnulásának megakadályozása szétvágáskor), illetve egy új tulajdonság bevezetése (úgy minta gyomirtószer-tolerancia).3
Sem nem pontos, sem nem kiszámítható
A génszerkesztés úgy történik, hogy egy DNS-vágó enzimet (technikai nevén nukleázt, amely „génollóként” működik) juttatnaka szervezet sejtjeibe, ami egy célzott helyen átvágja a DNS kettős spirálját (kettősszál-törés). A sejt ezután a saját javítómechanizmusát használja a DNS-törés kijavítására.
A génszerkesztési technikákról gyakran állítják, hogy biztonságosabbak és pontosabbak, mint a régebbi típusú génmódosítási technikák, azzal az indokkal, hogy a „szerkesztés”a génállomány egy bizonyos helyére irányítható és hogy nem kerül be idegen genetikai anyag.
Ezek az állítások azonban félrevezetőek. Valójában a génszerkesztés nem pontos, ha figyelembe vesszük a teljes folyamatot, amellyel végzik. Míg a kezdeti DNS-törés pontosan a genom egy bizonyos régiójára irányítható, ami ezután történik, az nem pontos, nem kiszámítható és nem ellenőrizhető.
Több dolog rendszeresen rosszul sül el. Először is, a génszerkesztő eszköz, vagy „génolló” vágásokat végezhet a genomnak a tervezett szerkesztési helytől eltérő helyein, amelyek hasonlóak a célhelyhez és mutációkat (DNS-károsodást) okoznak a nem célzott génekben. Másodszor, a nem szándékos DNS-károsodások széles skálája fordulhat elő még a tervezett szerkesztési helyen is, ami számos gén nem szándékos pusztulását, vagy funkciójának zavarát eredményezheti. Harmadszor, a génszerkesztési folyamat egészében véve, beleértve a kötelező növényi sejtek szövettenyésztési fázisát is, több száz, vagy ezer véletlenszerű mutációt okoz az organizmus genomjában, amelyek közül néhány nem szándékosan megzavarja számos gén működését.
A különböző típusú mutációk együttesen, mind a célzott szerkesztési helyen („on-target”),4 mind a genom más helyein („off -target”) együttesen számos gén funkcióját változtatják meg ellenőrizetlen és kiszámíthatatlan módon, ami biokémiai és összetételbeli változásokhoz vezethet a szervezetben – ismeretlen egészségügyi és környezeti következményekkel.
A természetes tenyésztéstől való eltérés
A génszerkesztés által okozott mutációk eltérnek a természetes szaporodás során fellépő genetikai variációtól. Ennek az az oka, hogy a génszerkesztés során a genom bizonyos, a természetes tenyésztésben a mutációktól védett területei nem védettek.5 Így a természetes tenyésztéssel ellentétben valószínű, hogy a génszerkesztés okozta mutációk a genom olyan helyein fordulnak elő, amelyek olyan aktív géneket tartalmaznak, amelyek fontosak a szervezet normális, egészséges működéséhez.
Továbbá a természetes nemesítés során előforduló genetikai változások nem véletlenszerűek – a növény környezetéhez való alkalmazkodását segítik elő.6 Ezzel szemben a génszerkesztés által okozott szándékos és nem szándékos mutációk véletlenszerűen fordulnak elő a teljes genomban.
A GMO-k fejlesztői általában nem tesztelik megfelelően a váratlan és potenciálisan káros genetikai változásokat, ami arra utal, hogy ezek gyakran kimaradnak és következményeiket nem vizsgálják.7 Amíg a génszerkesztett növény elfogadhatóan néz ki és kielégítően növekszik, addig más, kevésbé nyilvánvaló változások, például az összetételben bekövetkező változások, amelyek hatással lehetnek a fogyasztók, vagy a vadon élő állatok egészségére, észrevétlenül maradhatnak.
Kockázatok és veszélyek
A génszerkesztési folyamatok által okozott mutációk kockázatot hordoznak. A génszerkesztés okozta DNS-károsodás megváltoztathatja a génműködés mintázatát, ami a növény biokémiájának nem kívánt módon történő megváltozását okozhatja. Ennek oka, hogy a szervezet génjei integrált hálózatként működnek, nem pedig elszigetelt információegységekként. Így egyetlen gén funkciójának megváltoztatása – nem is beszélve a sok génről –, jelentős következményekkel járhat a szervezetre nézve. Például az összetétel megváltozhat, és a növény váratlanul mérgezővé, allergénné, vagy a vadon élő állatokra károssá válhat.8 Ezek a hatások a tervezett „szerkesztés”nem szándékolt következményeként is bekövetkezhetnek.
Ezen túlmenően, a médiában és a politikusok által gyakran hangoztatott állításokkal ellentétben, miszerint a génszerkesztés nem visz be idegen DNS-t a szerkesztett szervezet genomjába, a génszerkesztett szervezetek tartalmazhatnak és tartalmaznak is idegen DNS-t,9 sőt egész idegen géneket.10 Ezeket vagy szándékosan viszik be (az úgynevezett SDN-3,vagy „génbeillesztéses” génszerkesztés során), vagy véletlenül hagyják hátra a génszerkesztési folyamatból.11 Az utóbbi esetre példa a génszerkesztett szarv nélküli szarvasmarha, amelyről kiderült, hogy váratlanul három antibiotikummal szembeni ellenálló képességet biztosító géneket tartalmaz.12
Még ha nem is kerülnek be idegen gének, a genomban bekövetkező apró változásoknak nagy hatásai lehetnek, beleértve az egészségre, vagy a természetre gyakorolt súlyoskövetkezményeket.13 Az ökoszisztémákat veszélyeztetheti az egyes gének megváltoztatása, amelyek egy adott kulcsfontosságú funkciót töltenek be a táplálékhálózaton belül – például a „pompás királylepke.”14
A génszerkesztési technikák egy másik veszélyforrása az, hogy növelik a szervezetek genetikai anyagának módosítási lehetőségeinek körét és sebességét.15 A génszerkesztett szervezeteket, a tervezett és nem tervezett mutációk spektrumával, miután engedélyezték a forgalomba hozatalt, széles körben elterjesztik. Ily módon a génszerkesztés kockázati potenciálja sokkal nagyobb, mint a természetben előforduló genetikai variációkból, vagy a természetes tenyésztésből származó kockázatok.
Összefoglalva, jól ismert, hogy a genetikai integritás létfontosságú egy szervezet egészségi állapotának fenntartásához és az ökoszisztémába való harmonikus, kiegyensúlyozott integrációjához. A génszerkesztési folyamatok által előidézett véletlenszerű, nem szándékos mutációk és a szándékos genetikai változások nem szándékos következményei egyaránt sértik a szervezet genetikai integritását, amely rendszerint a természetes szaporodás során keletkező nem véletlenszerű genetikai variáció révén fejlődik. A génszerkesztési folyamatok által okozott genetikai integritás megbontása komoly kockázatot jelenthet a biológiai sokféleségre, az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre. Ezért van szükség a génszerkesztési technikákkal előállított új GMO-k szabályozására és szigorú ellenőrzésére.
Új technikák, régi állítások: hamis ígéretek
A mezőgazdasági biotechnológiai ipar az új GMO-kat az élelmiszerbiztonság biztosításához és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez nélkülözhetetlennek mutatja be (az EU Farm to Fork stratégiája 2030-ra a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentését irányozza elő).16 Azt állítják, hogy a génszerkesztési technikák segítenek a hozamok növelésében, vagy a környezeti stresszel szembeni ellenálló képesség növelésében. Az első generációs GMO-k esetében azonban eddig csak két géntechnológiával módosított tulajdonságot hoztak forgalomba: a gyomirtószerekkel szembeni rezisztenciát (különösen a teljes gyomirtószerrel, a glifozáttal szemben) és a rovarölő szerek (különösen a Bt-toxinok) előállítását.17
A GMO-k kereskedelmi célú termesztése Észak- és Dél-Amerikában több mint húsz éven keresztül a növényvédőszer használat növekedését eredményezte,18 veszélyeztetve ezzel az egészségünket és a környezetünket. Vajon az új GMO-k másként fognak működni, ahogyan azt ígérik? Valószínűleg nem: a Joint Research Center (JRC) jelentése szerint világszerte 16 új géntechnológiával módosított növény van a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti szakaszban és a 16-ból 6 (a legnagyobb csoportot alkotó) gyomirtószer-toleranciára tervezett.19 Ez idáig csak nagyon kevés új GMO található már a piacon – a legtöbb még mindig a kutatási és fejlesztési szakaszban van.20 A már kereskedelmi forgalomba kerültek közül néhányan úgy tűnik, gyorsan eltűntek a piacról.21 Az új GMO-k tehát még messze vannak attól, hogy piaci realitássá váljanak, és potenciális előnyeiket még bizonyítani kell.
Jelenlegi EU GMO jogszabályi keret
Az EU-ban a 2001/18/EK irányelv, az 1829/2003/EK rendelet és az 1830/2003/EK rendelet szabályozza a GMO-k kibocsátását és felhasználását.22
A jelenlegi jogszabályi keret szerint a piacon lévő valamennyi GMO-ra a következő követelmények vonatkoznak:
- A GMO előzetes kockázatértékelése az egészségre és a környezetre nézve: a fejlesztő köteles adatokat szolgáltatni, hogy a szabályozó hatóság ellenőrizni tudja a toxicitást és az allergén hatást, valamint a táplálkozásra gyakorolt hatásokat és a környezetre gyakorolt lehetséges következményeket.
- A nyomon követhetőség lehetővé teszi a GMO nyomon követését a vetőmagokban, a termesztett növényekben vagy gabonafélékben, valamint az élelmiszerekben és takarmányokban. Az analitikai kimutatáshoz a GMO „referencia” mintáit (pl. vetőmagok, növényi anyagok) kell benyújtani a szabályozó hatósághoz a kimutatási módszerrel együtt.
- Címkézés a választás szabadságának biztosítása érdekében: az EU-ban minden olyan élelmiszer- és takarmánytermék, amely GMO-kat tartalmaz címkézni kell, kivéve a géntechnológiával módosított takarmányokkal etetett állatokból származó élelmiszereket. A címkézés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fogyasztók eldönthessék, kívánnak-e GM-terméket vásárolni
Az EU jelenlegi GMO-jogszabályi kerete folyamatalapú, ami azt jelenti, hogy ha egy szervezetet genetikai módosítással állítanak elő, akkor a GMO-szabályok alkalmazandók. A szabályozás az EU-szerződésekben meghatározott elővigyázatosságelvén alapul, mivel elismeri a géntechnológiával módosított eljárások lehetséges nem szándékolt hatásait.23 Az EU eddig több mint 60 géntechnológiával módosított növény behozatalát engedélyezte az EU-ba, de csak egy növénynek van termesztési engedélye Spanyolországban (a MonsantoMON810 kukoricája).
2018-ban az Európai Bíróság megerősítette, hogy az új mutagenezis módszerekkel (amely alatt olyan új GM-technikákat kell érteni, mint a génszerkesztés) előállított szervezetek GMO-nak minősülnek és a hatályos GMO-irányelvben meghatározott követelmények vonatkoznak rájuk. Ez alól kivételt képeznek azok a technikák, amelyeket már több alkalmazásban is használtak, és amelyeknek hosszú biztonságimúltja van – ez nem vonatkozik az új GM-technikákra, amelyeknek nincs, vagy a kevés biztonsági múltjuk. Újra megerősítette az elővigyázatosság elvének követését, figyelembe véve az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásokat.24
Az Európai Bíróság ítélete ellenére a biotechnológiai ipar továbbra is erőlteti az új GMO-kat a politikai napirenden és az új GMO-k deregulációját kéri. Ennek eredményeképpen az EU tagállamai arra kérték az EU Bizottságot, hogy nyújtson be tanulmányt az új GMO-k helyzetéről. A Bizottság 2021 áprilisában egy „bizottsági munkadokumentumot” tettközzé, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi GMO-szabályozás nem felel meg a célnak bizonyos NGT-k esetében, illetve szakpolitikai intézkedésre van szükség a célzott mutagenezis technikákkal (például génszerkesztéssel) és ciszgenezissel (a növény genetikai módosítása egy keresztezhető – ivarilag kompatibilis – növény génjével) előállított növényekkel kapcsolatban.25
Új jogszabályok a legújabb géntechnológiai eljárásokról (NGT): Mi a tét?
A Bizottság által közzétett munkadokumentum a célzott mutagenezis és ciszgenezis új jogszabályi keretének első lépését kezdeményezte. Ezt két nyilvános konzultációs forduló követte (2021. szeptember-október és 2022. április-július). Az elsőben több mint 60 000 polgár fejezte ki aggodalmát az új GMO-k lehetséges deregulációjával kapcsolatban, míg a másodikat hevesen bírálták elfogult megközelítése miatt.26
Az új jogszabályi keret célja, hogy a GMO-k bizonyos kategóriáiból származó GMO-kra vonatkozó kötelező követelményeket csökkentse, hogy egyszerűsítse és felgyorsítsa a piacra jutásukat. Ez azt jelentené, hogy a GMO-k előzetes kockázatértékelés, nyomon követhetőség és címkézés nélkül megjelenhetnek a földjeinken és a tányérjainkon. Egy ilyen javaslat nem csak a fogyasztók választási szabadságát, egészségünket és környezetünket veszélyeztetné, hanem növelné a GMO-mentes termelés biztosításával kapcsolatos terheket az organikus, biodinamikus, GMO-mentes és konvencionális gazdákra és élelmiszertermelőkre vonatkozóan is.
Mind az ökológiai, mind a biodinamikus gazdálkodás tiltja a GMO-k használatát.27 A GMO-mentes termelés megőrzéséhez szorosan kapcsolódik az átfogó kockázatértékelésre, a vetőmagtól a végtermékig tartó következetes címkézésre és a működő kimutatási módszerek biztosítására vonatkozó kötelezettség. A GMO-mentesség megőrzéséhez szükséges minőségirányítás gyakran magas költségekkel jár a gazdálkodók és a vállalatok számára (puff erföldsávok, szállítási és tároló létesítmények tisztítása, vizsgálatok stb.) A termelési lánc minden szakaszában előfordulhat szennyeződés, ami további terhet ró a gazdasági szereplőkre.28
Az EU GMO-szabályozásának megszüntetése a vetőmagokra vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos problémákat is súlyosbítaná, veszélyeztetve a gazdák vetőmaghoz való jogát, a kis- és középméretű nemesítők vetőmagokhoz és növényi anyagokhoz való hozzáférését, valamint a vetőmagok sokféleségét. A konvencionális növénynemesítéssel ellentétben a géntechnológiávalmódosított növényekkel kapcsolatos eljárások és termékek az uniós jog szerint szabadalmaztathatók. Az új géntechnológiával módosított vetőmagok mentesítése az EUGMO-szabályozása alól ezért szabadalmaztatott vetőmagok áradatát eredményezné a piacon.29 Ez növelné a vetőmagipar konszolidációját és monopolhelyzetét,30 miközben a legtöbb gazdálkodóra és nemesítőre súlyos terhet ró, akiknek a keletkező „szabadalmi sűrűben” kell majd eligazodniuk. E tekintetben a nyomon követhetőség elengedhetetlen a gazdák, nemesítők és termelők védelme érdekében a szabadalom sértésvádjával szemben, valamint azért, hogy lehetővé tegye számukra a GMO-mentes termékek biztosítását.
A fogyasztókat az uniós GMO-szabályozás gyengítése is aggasztaná. A Demeter Szövetség különböző szervezetek nagy csoportjával együtt az egész EU-ra kiterjedő petíciót indított, amelyben felszólította az EU döntéshozóit, hogy az új GMO-kat továbbra is szigorúan szabályozzák és címkézzék, azaz tartsák fenn a kötelező kockázatértékelést, a nyomon követhetőséget és a címkézést. Több mint 420 000 aláírás gyűlt össze, ami azt mutatja, hogy a polgárok tájékozottan kívánnak dönteni arról, hogy vásárolnak-e és fogyasztanak-e géntechnológiával módosított termékeket.31 Az új GMO-król alkotott véleményüktől függetlenül, a fogyasztók számára döntő fontosságú a GMO-k címkézése a végtermékeken a választás szabadságának biztosítása érdekében.
Ahelyett, hogy a biotechnológiai ipar üres ígéreteire hagyatkoznánk, növelnénk az egészségünket és a környezetünket fenyegető kockázatokat, erőfeszítéseinket olyan bevált megoldások felé kell fordítanunk, mint a bio-, biodinamikus és agrárökológiai gazdálkodási gyakorlatok. Csak az ilyen rendszerek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy valódi átmenetet jelentsenek a fenntarthatóság felé, miközben az éghajlatváltozással is megbirkóznak. Az agrárökoszisztémák olyan összetett kölcsönhatásokon alapulnak, amelyeket nem lehet leszűkíteni bizonyos tulajdonságokra, vagy génekre, hanem a gazdálkodás holisztikus megközelítését igénylik.
Közeljövőben történő egyeztetések: Kilátások
Az Európai Bizottság 2023 júliusában közzétette az NGT-kre vonatkozó új jogszabályi keretet. Most az EU Tanácsán és az Európai Parlamenten a sor, hogy megvitassák és módosítsák ezt a javaslatot a három intézmény közötti utolsó tárgyalási forduló (az úgynevezett „háromoldalú tárgyalások”) előtt. A jelenlegi ütemterv szerint az új jogszabály gyorsan hatályba léphetne, de a 2024 májusában esedékes uniós választások miatt a folyamat késhet.
AZ ÚJ JOGALKOTÁSI JAVASLATRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK SORÁN GONDOSAN FIGYELEMBE KELL VENNI A KÖVETKEZŐ PONTOKAT:
- Az összes géntechnológiával módosított szervezet és az ezekből készült, vagy azokat felhasználó termékek kötelező címkézése a teljes élelmiszer- és takarmányellátási láncban.
- A vetőmagokban, termesztett növényekben/magvakban és az élelmiszeripari végtermékekben található GMO-k kötelező nyomonkövethetősége. A géntechnológiával módosított terméket forgalomba hozó vállalatnak az NGT-kkel kifejlesztett növények piaci bevezetésének előfeltételeként kimutatási módszereket kell biztosítania, ahogyan az a jelenlegi GMO-szabályozás alapján már megtörténik.
- A termelésre, feldolgozásra és kereskedelemre vonatkozó kötelező együtt-termesztési szabályok a „szennyező fizet” elvnek megfelelően, a GMO-mentes termékek szennyeződéssel szembeni védelmének biztosítása érdekében. Az NGT-kultúrák termőhely-nyilvántartásának lehetővé kell tennie a gazdálkodók számára, hogy tudják, termesztenek-e GMO-kat a gazdaságuk környékén és számíthatnak-e a szennyeződés magas kockázatára. A védekezési intézkedések terhe a GMO-mentes ágazat helyett a GMO-kat használó szervezeteket, vagy termékeket használókat kell, hogy terhelje.
- Független kutatásba való beruházás az új GMO-k egészségünkre és környezetünkre gyakorolt hatásainak kivizsgálása céljából, valamint a GM-termelés társadalmi-gazdasági hatásait a bio- és nem GM-ellátási láncok szereplőire, mielőtt csökkentenénk, vagy megszüntetnénk a GMOkra vonatkozó jelenlegi jogi követelményeket.
- A genetikai erőforrásokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása és a mezőgazdasági termelők védelme érdekében a szabadalomsértés vádjával szemben nem szabad olyan szabadalmat adni az élet bármely formájára, vagy annak összetevőire, amely korlátozza a genetikai erőforrásokhoz való szabad hozzáférést.
- Támogatni kell az ökológiai és holisztikus gazdálkodási rendszereket, mint például a biogazdálkodás és a biodinamikus gazdálkodás, valamint a paraszti agrárökológia, amelyek megbízható és bizonyított megoldásokat kínálnak az éghajlati válság kezelésére, és utat nyitnak a fenntarthatóság felé.
További kérdésekkel forduljon Clara Behrhez, a politikai és közkapcsolati osztály vezetőjéhez: clara.behr@demeter.net
Fordította: Megyery Szandra
Forrás: Briefi ng paper New GMOS: Old claims and false promises
Biokultúra 2024/2
