A közelmúltban Olaszországban Dél-Tirol almatermesztő vidékén tanulmány készült arról, hogy a régióban elterjedt növényvédő szerek maradványai megmaradnak-e csupán a gyümölcsösök területén, avagy kimutathatóak-e távolabbi részeken is. A vizsgálat során kiderült, hogy a peszticidek levegőben történő terjedését eddig súlyosan alábecsültük.
A vizsgálat kimutatta, hogy a szermaradványok jelenléte nemcsak a termőterületeket érinti, hanem távolabbi tájak egész ökoszisztémáját is károsítja. A vizsgálatot a dél-tiroli Venosta-völgyben, Európa legnagyobb almatermő vidékén végezték. Az ottani gyümölcsök tökéletes megjelenésükről ismertek, ami a termelés során történő nagy mennyiségű növényvédő szer használatra utal. A mintavételre 2022 májusában került sor, a fő permetezési szezon kezdete előtt, amikor közel 40 peszticid kijuttatására kerül sor. A talaj- és növényzetmintákban összesen 27 különböző, a környezetbenlévő peszticid volt kimutatható: 10 rovarölő, 11 gombaölő és 6 gyomirtó szer. A talajban az 53 minta közül 21-ben (40%) a metoxifenozid rovarölő szert mutatták ki a leggyakrabban. Ezt követte a PFAS gombaölő szerek közül a fluazinam 13 (25%) és a trifloxistrobin 8 (15%). A növényzetben a fluazinamot és a trifloxistrobint egy kivételével az 53 minta mindegyikében kimutatták (98%). A növényzeti minták közül 35-ben (67%) a penconazolt, 24-ben (45%) pedig metoxi-fenozidot találtak.
A tanulmány azt mutatja, hogy ezek a növényvédő szerek nem maradnak a termőterületen, hanem az egész völgyben és egészen a magaslatokig kimutathatók az érzékeny és védett alpesi régiókban. A növényvédőszer-keverékek nagyon káros hatással lehetnek a környezetre. „Ökotoxikológiai szempontból a Venosta-völgy különösen érdekes, mivel a völgyet rendkívül intenzív, sok növényvédő szert alkalmazó termesztés jellemzi, a hegyekben pedig érzékeny alpesi ökoszisztémák találhatók, amelyek egyes esetekben szigorúan védettek is” – magyarázza Carsten Brühl, a tanulmány társszerzője. A mérés a növényvédő szerek elterjedésének szisztematikus rögzítésével és vizualizálásával történt. A teljes völgytengely mentén összesen 11 úgynevezett magassági metszettel mértek olyan szakaszokat, amelyek az 500 méteres tengerszint feletti magasságban lévő völgytalptól a 2300 méter feletti hegycsúcsokig terjednek. A csapat 300 méterenként vett mintát ezeken a magassági metszeteken. Összesen 53 helyszínen gyűjtöttek növényi anyagot és vettek talajmintákat. A védett magashegyi területeken kimutatott peszticidek közül a két mindenütt jelenlévő gombaölő szer, a fluazinam és a trifloxistrobin a természetvédelmi területek összes helyszínén megtalálható volt. Megtalálták továbbá a metoxifenozid rovarölő szert, az azoxistrobin és a penkonazol gombaölő szereket. Ezek mellett fellelhető volt az acetamiprid, a metoxifenozid rovarölő szerek és a penkonazol gombaölő szer. A gyakran kimutatott metoxifenozid a rovarok lárvaállapotban történő vedlését befolyásolja, és szubletális koncentrációban különböző káros hatásokat okoz. Németország és Svájc betiltotta a metoxifenozid használatát a környezetre gyakorolt káros hatása miatt.
A szerzők azt javasolják, hogy a biológiai sokféleség megmentése érdekében a növényvédő szerek használatának csökkentése, vagy még inkább betiltása lenne a megoldás. Az első lépés az lehetne, hogy a távoli területeken kimutatott anyagok használatát leállítanák. A hatóságoknak ösztönözniük és jutalmazniuk kellene a gazdákat a megelőző integrált növényvédelem alkalmazására, és szisztematikus monitoringot kellene indítaniuk az egész évben bevetett növényvédőszermennyiség becslésére. A szerzők azt is kijelentik, hogy a növényvédő szerek használatának csökkentéséért nemcsak az almatermesztők, hanem a nagy áruházláncok is felelősek. Ők ugyanis elősegíthetnék az olyan almák elfogadását, amelyek nem tűnnek olyan tökéletesnek, de sokkal kevesebb növényvédő szert igényelnek.
Forrás: www.pan-europe.info
Biokultúra 2024/2
