Hazánk területén évszázadokon keresztül úgy gazdálkodtak, hogy a növénytermesztés és az állattartás egy gazdaságon belül szerves egészet alkotott. A réti széna, a szemestakarmány és az alomanyag a gazdaságban termett, a „lóerőket” az igásállatok adták, az istállótrágya a termőföldet gazdagította. Azokat a területeket, ahol a talajminőség nem tette lehetővé a szántóföldi művelést, legeltetéses állattartással hasznosították.
Hajdanán nem is lehetett volna állattartás nélkül túlélni a teleket. A gyapjú kellett a posztóhoz, a bőr a lábbelihez és a lószerszámhoz, a pehely a dunyhába.
Az állattartás jelenleg is része az ökológiai gazdálkodásnak. Az iparszerű állattartástól leginkább a bánásmód, a tartáskörülmények, a takarmányozás és a gyógyászat vonatkozásában különbözik.
Mit NEM tesz egy biogazda az állataival:
- Nem fosztja meg őket a mozgás lehetőségétől és a szabad levegőtől.
- Nem ad nekik növekedésserkentőket és szintetikus aminosavakat.
- Nem ad rutinszerűen antibiotikumokat.
- Nem eteti GMO takarmánnyal az állatait.
Méhek nélkül nem megy!
A beporzás szempontjából a házi méhek és a vad fajok (például a dongónak nevezett poszméhek) egyaránt fontosak és egyben veszélyeztetettek. A méhpusztulás globális probléma! A beporzók számának csökkenése több tényezőre vezethető vissza, amelyek közül vélhetőleg a legfontosabb a nem ökológiai gazdaságok növényvédőszer felhasználása.
Nem minden méz bio?
Bizony nem! A bioméz előállítására is jogszabályok vonatkoznak. A méheknek nem tudjuk előírni, merre repüljenek, de azt biztosan tudjuk róluk, hogy ők sem szeretnek feleslegesen cipekedni. Három kilométernél nem szoktak messzebb repülni, sőt annak örülnek, ha a kaptár közelében találnak jól mézelő növényeket. A cél, hogy szennyezett, illetve növényvédő szerekkel kezelt virágokról ne gyűjtsenek, ezért úgy helyezik ki a bioméhek kaptárait, hogy szennyező forrástól távol, természetes növényzetről vagy ökológiai, illetve veszélyt nem jelentő kultúrákról tudjanak gyűjteni.
Miért érdemes állati termékből a bio-t választani?
- Magunk miatt, mivel nem vagyunk kitéve az állattartás során felhasznált, természetidegen anyagoknak.
- Az állatok jóléte miatt. Az iparszerű állattartásban a cél a haszon maximalizálása, akkor is, ha ennek az állatok életminősége látja kárát. A költséghatékonyság természetesen bioban is szempont, de nem ír minden egyebet felül, az „állathoz méltó élet” is biztosított.
- Környezetünk megóvása érdekében. A takarmány ökológiai előállítása, a maximalizált állatsűrűség, a korlátozott gyógyszerhasználat, a GMO tilalom, az almozás és a trágyakezelés kisebb környezetterhelést okoz, mint a nem ökológiai.
A témáról bővebben információs oldalunkon, ahol arra a kérdésre keressük a választ:
Miért jó a bio? – 12 téma egyetlen kérdés megválaszolására.
Témák:
