Már az ősemberek is rájártak a méhek készleteire – erről egy sziklarajz tanúskodik. A rómaiak mézzel és mákkal fogyasztották a pelét, de mivel a pelefélék védettek, ennek a receptnek nem jártunk utána.
Minden méz bioméz?
Egyáltalán nem! A biomézet az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelően tartott méhek állítják elő. Nem mindegy, hogy a méhek honnan gyűjtenek, milyen körülmények közt laknak, hogyan bánnak velük, illetve mit tesznek a méhészek a paraziták és betegségek ellen. Egy év átállási idő szükséges ahhoz, hogy a méz és más méhészeti termékek bioként kerülhessenek forgalomba.
Hogy telnek a bioméhek napjai?
A méhek sem szeretnek cipekedni, ezért ha van a közelben bőséges nektár és virágpor forrás, akkor arról gyűjtenek, nem repülnek messzire. A bioméheket ennek megfelelően úgy helyezik el, hogy 3 km-es körzetben csak „tiszta” virágokat találjanak, vagyis jellemzően bio növényeket vagy természetes vegetációt, esetleg más, biztonságos növényeket. Télire hagynak annyi mézkészletet, amennyi a család téli túléléséhez szükséges, csak rendkívüli esetben adnak bio cukrot. Kíméletesen bánnak a méhekkel, nem csonkítják meg a méhanya szárnyát, igyekeznek a betegségeket megelőzni.
A kaptárak természetes, környezetbarát anyagokból készülnek. Fertőtleníteni gőzzel, lánggal, ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett készítményekkel lehet. A Varroa atka veszélyes, behurcolt parazita, ellene szerves savak és illóolajos készítmények vethetők be.
Miért érdemes biomézet választani?
A fenti intézkedések a fogyasztót védik. (Bár nem ez a cél, de a méhészek dolgát nehezítik és növelik a termelési kockázatot a szokványos méhészkedéshez képest.) Minden olyan növényvédő szer, fertőtlenítő, gyógyszer, amivel a méhek találkoznak, bekerül a mézbe. Az ökológiai méhészet előírásai azt a célt szolgálják, hogy a bioméhek csak a fogyasztók számára veszélytelen anyagokkal találkozzanak.
A biomézet lehetőleg nyersen fogyasszuk!
Sütve-főzve sem káros, de enzimtartalma és más hasznos anyagai veszendőbe mennek. Néhány ötlet a bioméz nyers felhasználáshoz:
- Teába, müzlibe, kásába, salátaöntetbe akkor tegyük, ha az hideg. Sűrűbb mézek lassan oldódnak folyadék, ilyenkor segít, ha várunk és/vagy kanál helyett kis kézi habverővel keverünk.
- A vajasméz remekül variálható. Kerülhet bele például darált dió és mogyoró, darált mák, kakaópor, mézeskalács fűszer. Különleges csemege a megfőzött, megtisztított, összenyomkodott gesztenyével készült változat. Ha krémesen szeretnénk fogyasztani, rásegíthetünk rúdmixerrel.
- Télire eltett gyümölcsöntetet használhatunk édes tésztákhoz, felfújtakhoz. A gyümölcsöt édesítés nélkül tartósítjuk hővel és fogyasztás előtt mixeljünk hozzá némi (akác)mézet. A közhiedelemmel ellentétben a gyümölcsöt nem a cukor tartósítja, hanem a hőkezelés, ha az üveg tökéletesen zár. A befőző automata nagy segítség ehhez, de hagyományosan is megoldható.
- A délutáni vagy esti csokoládé utáni sóvárgásunkat enyhíthetjük a következőképp: vízbe áztatott lenmaghoz aszalt gyümölcsöt, kakaót és biomézet ízlés szerint keverve hasonló, legalább annyira kielégítő édességet kapunk, mint bármelyik táblás csokoládé.
A változatosság gyönyörködtet
Bár minden bioméz édes, mégis nagy íz különbség fedezhető fel az egyes fajták, illetve pergetések között. Épp ezért egy ínyenc többféle biomézet is tart otthon egy időben és a felhasználás szerint válogat. A semlegesebb biomézek, például az akác mellett jól érvényesül a gyümölcsök zamata, míg a karakteresebb fajta- vagy vegyes mézeket használhatjuk vajas mézhez. A vegyes biomézek közül általában a sötétebbek a karakteresebbek.
Kapcsolódó cikk:
A glifozát igenis káros a méhekre
Kapcsolódó kiadvány:
Méhek, mézek nagykönyve