Így a tavasz közeledtével megszaporodnak azon rendezvények, ahol a bio kiskertek művelői egymás között megosztják tapasztalataikat, megbeszélik a kora tavaszi teendőket, és adott esetben kerti növényektől házi körülmények között fogott magokat cserélnek.
Ez nagyon jó dolog, hiszen ez is fejleszti a közösségek összetartó erejét, megmozgatja a „szürke állományt”. Tanulunk egymástól, és tanulni nem haszontalan. Inkább a tunyaság, a szellemi és a testi restség az, ami rossz irányba viheti az ilyen közösségeket. Illetve talán még valami, ami az ilyen beszélgetések, találkozók, csere-berék során észre sem vesz az őszinte, ám szakmai kérdésekben esetleg laikus hobbi biokertész.
Egyesek, vagy egyes magukat szakembernek tartó személyek, pontosan a lelkes műkedvelő biokertészeket próbálják kihasználni úgy, hogy az általuk nem csere-berére, hanem pénzért kínált magokat VETŐMAG-ként kínálják, adott esetben nem csak a fajt, hanem a fajtát is megjelölik, mondván ezt a biokertemben termeltem, nemcsak vetőmag, de még bio is.
Kérem, ha lehet, fenntartásokkal fogadjuk ezeket az őszintének tűnő ajánlásokat!
Először is VETŐMAG-nak az tekinthető, amelyet előállítása során szántóföldi szemlén megvizsgált az illetékes hatóság, majd betakarítás után – ha mindent rendben talált – fémzárolt és fémzár számmal látta el azokat. Ez azért fontos, mert ez a szám jelenti, hogy az adott vetőmaghoz minősítő tanúsítvány is született, amin feltüntetik az évjáratot, a fajt, a fajtát és azt is, hogy kerti körülmények között hány százaléka csírázik ki.
Bizonyos kerti növényeknél pl. sárgarépa, tökfélék, ha azonos fajon belül több fajtáról szeretnénk magot fogni, akkor úgynevezett izolációs távolságot kell tartani a fajták között, ami akár 3000 m is lehet a rovarmegporzás miatt. Vigyáznunk kell arra is, hogy az azonos családba tartozó gyomnövények ne hozzanak magot az izolációs távolságon belül, így pl. sárgarépa esetén a vadmurok gondot jelent, mert ha átporozza a nemes répát, a megfogott magból halványsárga, vékony gyökerű, kifejezetten rossz ízű répa nő.
Ha valaki azt mondja, hogy pár száz négyzetméteres kertjéből több sárgarépa fajta magját megfogta, akkor vagy szándékosan, vagy tudatlanságból megtéveszti a vásárlót.
Érdemes megkérdezni a vetőmagot árulót, hogy a mag hibrid vagy standard fajta. Ez azért fontos, mert találkoztam már olyannal, aki azt állította, hogy hibrid magot állított elő a kertjében, és amikor megkérdeztem, hogyan irányította a beporzást, azt válaszolta, hogy nem irányított ő semmi, hiszen azt a méhek végzik. Ez a válasz azonnal megmutatta, hogy az illetőnek fogalma sincsen arról, hogyan kell hibrid vetőmagot előállítani.
Jó lenne, ha bármilyen kétség felmerül a vetőmaggal kapcsolatba a magot vásárolni szándékozó érdeklődne szakembernél, vagy a Magyar Biokultúra Szövetségnél, nehogy akkor érje csalódás, amikor betakarítja a termést, ami nem az, amire számított.
Egy másik megtévesztési vagy inkább csúsztatási trükk, amikor hangzatos jelzőkkel kínálnak vetőmagokat eladásra – vegyszermentes, GMO-mentes, ellenőrzött stb. – amiből a laikus vásárló azt a sugallatot kapja, hogy a megvásárolt vetőmag biovetőmag.
A biovetőmag előállítását egyfelől ellenőrzi a vetőmag előállítását ellenőrző hatóság és egy bio ellenőrző szervezet is! Ez utóbbi is állít ki tanúsítványt.
A vetőmagok lehetnek vegyszerrel kezeltek vagy kezeletlenek. A biovetőmag is! Utóbbi esetében csak olyan vegyszerrel lehet kezelni, csávázni a vetőmagot, amit az ellenőrző szervezetek, a biorendelet engedélyez! Ilyen szer például a nátrium-hidroxid, vagy a különböző réz készítmények. A csomagoláson bármilyen csávázást fel kell tüntetni!
Tehát ha pusztán a vegyszermentességre hivatkoznak annak ne dőljünk be; a kész vetőmagot lehet, hogy nem vonták be vegyszerrel, de az előállítás során közel nem biztos, hogy nem használtak vegyszereket. A teljes bizonyosság érdekében kérjük a bio tanúsítványt!! A kicsomagolt vetőmagon az ellenőrző szervezet nevének vagy kódjának rajta is kell lenni.
GMO-mentesség. Az, hogy egy Magyarországon forgalomba kerülő vetőmag GMO-mentes, ez természetes, hiszen a hatályos jogszabályok tiltják a GMO vetőmagok használatát. Magyarország Alkotmánya is tartalmazza ezt, reméljük így is marad a jövőben.
Tisztelt saját biokertben termelők, bio hobbikertész barátaim! Érdemes kicsit alaposabban utána érdeklődni a cserélt vagy vásárolt kistermelők által előállított magoknak, nehogy többszörös csalódás érje a magok felhasználóit.
Higgyék el érdemes megbízható forrásból származó fémzárolt, tanúsítvánnyal ellátott biovetőmagot vetni, mert azt a növényt is fogjuk betakarítani, mint amire számítunk!
Biokultúra tipp
Hivatalos ökológiai vetőmag adatbázis elérhető a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. weboldalán.
Czeller Gábor
Magyar Biokultúra Szövetség
Kapcsolódó cikk:
Hogyan fogj paradicsommagot?
Csíraképesség ellenőrzése
