A házikerti gyümölcsösökben az alma- és a szilvamoly, valamint a kis- és a nagy téli araszoló szárnyatlan, repülni nem tudó nőstényeik jól gyéríthetők mechanikai módszerekkel is: pl. a téli fatisztogatással, a fára helyezett hernyófogó övekkel.
A hullámpapír hernyófogó övek segítségével az alma- és a szilvamoly hernyóit gyűjtjük össze, amelyek az alma, körte, szilva és dió „kukacosodását” okozzák (főképen). A hernyófogó övek anyaga a hullámpapíron kívül lehet még zsákvászon, szalmakötél vagy egyéb hasonló típusú anyag.
Az almamoly esetében hullámpapír öveket június végétől helyezzük ki a fák törzsére, kb. 50-70 cm magasságban és spárgával vagy rafiával erősítsük fel. Ezeket a papírcsíkokat 1-2 hetente ellenőrizzük és az alájuk bújt hernyókat, bábokat semmisítsük meg. Szeptember végétől a hernyófogó öveket eltávolíthatjuk a törzsről. Az összegöngyölt öveket leszedés után égessük el!
Az almamoly az alma legveszélyesebb és a legnagyobb gazdasági jelentőségű kártevője. Az almán kívül a körtét, a diót és a szilvát is károsítja.
A lehullott, beteg gyümölcsök összeszedésével, megsemmisítésével szintén csökkenthető az almamolyhernyók egyedszáma, ezzel a kémiai védekezés hatékonysága is növelhető.
Az almamoly esetében hullámpapír öveket június végétől helyezzük ki a fák törzsére, kb. 50-70 cm magasságban és spárgával vagy rafiával erősítsük fel.
TIPP!
A nyár folyamán a fák többszöri megrázásával eltávolíthatjuk a fertőzött gyümölcsöket mielőtt a hernyók elhagynák azokat, ezáltal szintén jelentősen csökkenthetjük a következő nemzedék egyedeinek számát.
A szilvamoly elleni hatékony védekezés nagyon fontos, mivel a kártevő elszaporodása jóvátehetetlen kárt okozhat a szilvatermesztőknek. Ha a fák törzsére augusztus végén kb. 10 cm széles hernyófogó öveket rögzítünk, akkor a telelni és bábozódni készülő hernyók ezek alá bújnak be. Ha az öveket a hernyókkal együtt szeptember végén eltávolítjuk, nagymértékben csökkenthetjük a következő évi kártétel mértékét.
A szilvamoly ellen a fák törzsére augusztus végén kb. 10 cm széles hernyófogó öveket kell kihelyezni, a telelni és bábozódni készülő hernyók ezek alá bújnak be.
Gyümölcsöseinkben számos araszolólepke-faj károsít. Közülük legjelentősebb a kis téliaraszoló és a nagy téliaraszoló. Mindkét faj polifág, szinte mindenevő, az őszibarack kivételével valamennyi gyümölcsfán, sok erdei lomblevelű fán és cserjén is megél. A kis és a nagy téliaraszoló hernyói tavaszi kártételükkel (rügyek kirágása, fakadó hajtások összeszövése, levelek karéjozása, tarrágása, gyümölcsök odvasítása) rendszeresen veszélyeztetik gyümölcsfáinkat. Egynemzedékű fajok. A szárnyatlan, 8-12 mm hosszú, repülni nem tudó nőstények október elejétől december végéig rajzanak, illetve párosodnak. Az ágakra, a rügyek tövében lerakott tojásokból kikelő első hernyók már kora tavasszal megfigyelhetők a fákon.
Az araszolóhernyók szárnyatlan nőstényeinek összefogására a gyümölcsfák törzsére (20-100 cm-es magasságban) október közepétől erősítsük fel a ragasztóanyaggal bekent, 15-20 cm széles papíröveket.
Ha a kertünkben tavasszal az araszolóhernyók kártételét tapasztaltuk, a kártevők szárnyatlan nőstényeinek összefogására a gyümölcsfák törzsére (20-100 cm-es magasságban) október közepétől erősítsük fel a ragasztóanyaggal bekent, 15-20 cm széles papíröveket. Szorosan tekerjük a szalagot a fa törzsére, hogy alatta ne férjen át az araszoló. Az enyvréteget szükség szerint időnként újítsuk fel. A hernyóenyves öveket csak a nősténylepkék rajzásának befejezéséig, december végéig hagyjuk a fákon, ezt követően égessük el.
Dr. Koleva Roszica
Forrás: Kerti Kalendárium és magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek:
Öveket fel – hernyófogó öv
Ötletes megoldások a kiskertben
Kiskerti praktikák
Kapcsolódó kiadvány:
Növényvédelem vegyszerek nélkül a kiskertekben
