Paracelsus, a középkor leghíresebb orvosa, több mint 400 évvel ezelőtt még úgy vélte, hogy „A mennyiség teszi a mérget.” Ha ma a környezetünkben található toxikus anyagokat vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, Paracelsus sajnos tévedett.
Napjaink polgára nap mint nap fogyaszt olyan toxikus anyagokat, amelyeknek nincs helyük a szerveztünkben. Az étellel, a levegővel, a vízzel. Ezek a mennyiségek többnyire nagyon aprók, szinte elenyészőek, határérték alattiak, ezért a tudomány és az illetékes hivatalos szervek ártalmatlannak ítélik őket. Paracelsus híres mondása szerint is ártalmatlannak kellene tekintenünk őket. Vizsgáljuk meg, hogy mi történik ezekkel az anyagokkal a szervezetünkben, hogyan reagálunk rájuk, mennyire képesek kiürülni a szervezetünkből.
Összegződő hatás
A környezeti mérgek érdekes tulajdonsága, a szummációs hatás, amely a vajsárga nevű élelmiszerfesték kapcsán vált ismertté. A vajsárgát, amelyet időközben betiltottak, az élelmiszeripar a vaj színezésére használta, ezért naponta csak nagyon pici mennyiségeket fogyasztottunk belőle. A vajsárgáról már a harmincas években kiderült, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva rákkeltő, azonban ennek a mennyiségnek csak töredékét fogyasztotta el a polgár a vajaskenyérrel naponta.
A vajsárga röviddel elfogyasztása után maradéktalanul kiürül a szervezetből, azaz nem dúsul fel a szervezetünkben, ellentétben a nehézfémekkel.
⇒ A vajsárga kapcsán azonban a kísérletet vezető Druckrey professzor megfigyelte, hogy szervezetünk „emlékszik” az elfogyasztott mérgekre. Bár a vajsárga maradéktalanul kiürül a szervezetünkből, amikor elfogyasztott mennyisége eléri a rákkeltő határt, a vajsárga rákot fog okozni. Azaz az elfogyasztott mennyiségek összeadódnak. Ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk a röntgensugárzásnál és a radioaktív sugárzásnál is, csak ezeknél a minket ért sugármennyiségek adódnak össze életünk során.
„Ezekből az eredményekből azt a fontos következtetést lehet levonni, hogy minden, még a legcsekélyebb mennyiség hatása is abszolút irreverzibilisen az egész élettartam alatt fennáll, és hogy az egyes hatások hiánytalanul összegzoődnek, mígnem a kritikus „küszöb” átlépése után kialakul a rák. Itt tehát nem létezik küszöb alatti egyszeri mennyiség. Még a legkisebb dózisoknak is pusztító hatásuk lehet, ha elég hosszú időn át újra meg újra hatást fejtenek ki a szervezetre. Ezeket a veszélyeket nem lehet elég komolyan venni.” Ezt a hatásfajtát nevezi Druckrey professzor „szummációs”, vagyis „összegződő” hatásnak.1
Immunrendszeri hatások
Immunrendszerünknek alapvető funkciója, hogy a minket érő káros hatások ellen védjék szervezetünket. Ezek a hatások lehetnek kórokozók által előidézett fertőzések, de lehetnek különböző környezetünkben található toxikus anyagok is, például növényvédőszer maradványok és nehézfémek.
A kérdésre, hogy a növényvédőszer maradványoknak milyen hosszútávú hatásai lehetnek a szervezetünkre, számos vizsgálat kereste a választ.
⇒ Néhány kutató életközeli módon kívánta tesztelni a növényvédőszerek mérgező hatásait egy 1970-ben elvégzett vizsgálatnál. A kísérleti állatoknak nemcsak a legismertebb, akkoriban használatos növényvédőszereket juttatták a táplálékába, hanem valamilyen kórokozót is. A vizsgálathoz használt növényvédőszereket, a PCB-t, DDT-t és dieldrint olyan koncentrációban adagolták, amilyenben a német élelmiszerekben előfordultak. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az állatok gyakrabban és súlyosabban betegedtek meg, ha növényvédőszer maradványokkal szennyezett élelmiszereket fogyasztottak, mint a szermaradványoktól mentes takarmányon tartottak, ráadásul kétszer olyan gyakran volt a betegség halálos kimenetelű. Más állatfajokkal és más környezeti mérgekkel is hasonló eredményt mutatott a vizsgálat. A szervezet ellenállóképessége a növényvédőszer maradványok hatására minden esetben csökkent.2
⇒ Egy 1975-ös szovjet vizsgálat során patkányoknak négy hónapon át olyan peszticidkeveréket adagoltak, amely arányaiban megfelelt annak, amit a polgár nap mint nap fogyasztott.
Az eredmény szerint az állatoknál mind a specifikus, mind a nemspecifikus immunreakciók csökkentek, sőt a bőr baktériumvédelme is csökkent. Az állatok a vizsgálat befejeztével ismét peszticidmentes táplálékot kaptak, azonban az immungyengítő hatások még hónapok múlva is fennálltak. A szervezet legyengült ellenállóképességét nem lehetett ismét helyreállítani.3
⇒ Bioélelmiszerek és konvencionális élelmiszerek immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták kísérleti állatokon 2012-ben egy olasz vizsgálat során, két egymást követő év terméseit felhasználva. Dán sárgarépákat (fajtája: bolero variety) vizsgáltak háromféle biotermelési, és egyféle konvencionális termelési módban, valamint olasz sárgarépákat (fajtája: Maestro és Excelso varieties) vizsgáltak egyféle bio és egyféle konvencionális termelési módban. A kísérleti egereket 30 napon keresztül etették, majd megvizsgálták a vér immunológiai fenotipusát, az intestinális lymphocytákat és a citokinek szerum szintjét. Bár a mérési eredményekben nagy különbségeket tapasztaltak a két év között, a biosárgarépák fogyasztásakor immunstimuláló hatás volt mérhető.4
⇒ 2003-ban, a német Heiligenbronn kolostorban, két svájci (Research Institute, Goetheanum, Dornach, Department of Agricultural and Food Sciences, ETH Zurich), és két német (Centre for Educational Research, University of Landau, Biodynamic Research Institute, Darmstadt) kutatóintézet együttműködéseként vizsgálták a biodinamikus élelmiszerek hatását a kolostorlakók között. A kutatás célja annak kiderítése volt, hogy a biodinamikus élelmiszerekből álló táplálék milyen hatással van a vizsgált személyek immunológiai állapotára és szubjektív egészségi állapotára. A vizsgálat során a résztvevők konvencionális, majd biodinamikus, majd ismét konvencionális élelmiszereket kaptak.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az immunológiai paraméterekre a konvencionális készételekről a konvencionális, de frissen készített ételekre történő átállás volt elsődleges hatással. A biodinamikus ételek fogyasztásakor csökkent a vérnyomás, miközben a szubjektív egészségi állapot javult. Az ételek emészthetőségét a két biodinamikus periódusban találták a legjobbnak, míg a legrosszabbnak akkor, miután visszatértek a konvencionális, félkész és kész élelmiszerekre.5
Összegezve: a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a bio, frissen készített élelmiszerek, amelyek mentesek a félkész és kész ételektől, bizonyíthatóan pozitívan hatnak a szervezet ellenállóképességére. Az élelmiszerekben található káros anyagok egyik leglényegesebb hatása a szervezet ellenálló képességének gyengítése. Akinek a szervezetét a vegyszerek károsították – és időközben már mindannyian ilyenek vagyunk –, az könnyebben lesz beteg. És ez nemcsak az olyan ismert fertőző betegségekre igaz, mint az influenza vagy a kanyaró, hanem – az immunkutatók adatai alapján – a rákra is. Talán ezáltal jobban érthetővé válik sok vegyszer rákkeltő hatása.
dr. Benda Judit
táplálkozás-tudományi szakember
